Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75

45.1945. augusztus 16. nél több gyermekes anyák és gyermekeik száma hozzávetőlegesen 480 000 lélek. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám a társadalombiztosítás által ellátottak és a szegényjogon igényjogosultak, továbbá egyébként ellátott gyermekek számával csökken, úgy a törvényhatósági szociális alapok megterhelése alig lehet jelentős. Ismétlem, hogy a rendelet kiadását inkább erkölcsi hatása, semmint a nyújtott előnyök indokolják, s épp ezért kérem annak szíves elfogadását. Budapest, 1945. évi augusztus hó 14-én. Gépelt, aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és a Népjóléti Minisztérium 2500/1945.eln. sz., augusztus 14-én kelt kísérőlevele. 45/1. sz. melléklet (a 45/61. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés Tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, hogy a közérdekű munkakötelezettség szabályozása tárgyában benyújtott rendelettervezetet elfogadni és ennek kormányrendeletként való közzétételéhez hozzájárulni méltóztassék. Indoklás Az ország újjáépítése és a jóvátételi kötelezettség teljesítése csak megfelelő munkaerő mellett biztosítható. Minthogy jelenleg a háborús viszonyok, valamint a gazdasági helyzet következtében a munkaerő szolgálati szerződés útján nem biztosítható, olyan munkakötelezettség bevezetésére van szükség, amely lehetővé teszi azt, hogy a munkaerő az ország érdekében tervszerűen és gazdaságosan legyen felhasználható. A rendelet az egységes munkaerőgazdálkodást tűzi ki célul és ennek biztosítására az érdekelt minisztériumok, a munkavállalók és a munkaadók szervezetének bevonásával bizottságot létesít, amelynek célja az, hogy az egyes termelési ágak munkaerőszükségletét, a többiekkel összhangban, felesleges bürokrácia nélkül lehessen kielégíteni. A munkakötelezettek köre általában azonos a közmunkára kötelezettekével, azonban minthogy itt állandó jellegű munkáról van szó, a mentességek körét természetesen tágítani kellett, hogy a rendes gazdasági élet fennakadást ne szenvedjen. A munkaerőgazdálkodás a munkavállalók egyénenkénti nyilvántartásán épül fel, amely minden községben (városban) rendelkezésre áll és az igénybevételnek alapja. A nyilvántartás azonos a közmunkanyilvántartással és így jó és gyors ellenőrzést tesz lehetővé, minthogy a közmunka a havi igénybevétel, vagy váltságfizetés következtében folyamatos tevékenységet kíván. A közel ötmillió főnyi közmunkakötelezett munkaerejének szervezése külön szervezetet kíván s ezért közmunkahivatalokat kell általában törvényhatóságonként szervezni. A közmunkahivatalok a közérdekű munkára való igénybevételnél is szerepet töltenek be, amennyiben megyei (városi) illetőleg országos viszonylatban a kereslet és kínálat között mutatkozó ellentéteket kiegyenlítik. A munkaerőszükségletet elsősorban az üzemben dolgozó munkavállalók szolgálati 109