Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75
45. 1945. augusztus 16. állampolgárt lehet felvenni. Nemkülönben, hogy bár az 1869:IV. te, illetve az 1871: XXXIII. te. 74 értelmében a bírói és ügyészi hivatal viselésének kellékei között a férmfi nemhez tartozás nem szerepel, mégis e törvények alkalmazása során az [az] értelmezés alakult ki, hogy bírói (ügyészi) hivatalt csak férfiak viselhetnek. A törvénynek ez az értelmezése nyilván azért alakult ki, mert a no lelki alkatánál fogva nem képes arra a mindentől elvonatkoztatott feltételen tárgyilagosságra, amely ezeknek a hivataloknak az ellátásához szükséges személyi tulajdonság. Az igazságügyminiszter úr az említett törvények értelmezése körül kialakult ezt az álláspontot ugyan nem teszi magáévá, de reámutat arra, hogy következetlenség lenne a bírói és ügyész pályát szabadnak tekinteni a nők előtt addig, amíg az ügyvédi pályát a törvény határozottan elzárja előlük. Viszont az ügyvédi pályának a nők előtt való megnyitását azért nem tartja kívánatosnak, mert a háború után előállott gazdasági helyzetben az ügyvédi pályára törekvők számának intézményes szaporítása nem indokolt. Ugyanezt a célszerűségi szempontot kell a viszonyok kényszerűsége folytán szerinte a közszolgálati állások betöltésénél is szem előtt tartani. Ennélfogva egyelőre csak olyan megoldást tartana megendedhetőnek, amely csupán a jogi képesítést biztosítaná a nők részére, anélkül, hogy ügyvédi vagy közhivatali pályán e képesítés alapján elhelyezkedésüket lehetővé tenné. Lényegében hasonló okfejtést tartalmaz a budapesti és a pécsi tudományegyetemek felterjesztése is. Az ismertetett vélemények végeredményben elvi alapon nem foglalnak állást a nőknek a tudományegyetemek jogi és államtudományi karára való felvétele ellen, hanem csupán célszerűségi szempontból a kérdést átmenetileg nem tartják megoldhatónak. Ezzel szemben a kérdéssel kapcsolatos és széles rétegeket megmozgató érdeklődés azt követeli, hogy ebben a kérdésben mielőbb állásfoglalás történjék. Figyelembe véve azt, hogy a körülöttünk lévő, továbbá a nyugati nagy államokban a nők a felsőfokú jogi oktatás és képesítés megszerzése elől elzárva nincsenek, figyelemmel továbbá a felsőoktatásunkhoz tapadó tudományos szabadságra és felsőoktatásunknak az eszményi demokratikus elvek irányvonalába állítására, a jövőben aligha lehetne elzárkózni az elől, hogy a tudományegyetemek jogi és államtudományi kara a nők előtt meg ne nyittassék. Az igazságügyminiszter úr által felsorakoztatott és kétségkívül komoly megfontolást igénylő érvek jelentősége egyelőre még úgysem domborodhatik ki kellőképpen, mert amikorra a következő tanulmányi évben egyetemi tanulmányaikat megkezdő nőhallgatók tanulmányaikat befejezik a viszonyoknak várható kedvezőbb alakulása remélhetőleg lehetővé fogja tenni, hogy a jogvégzett nőknek az egyes jogi képesítéshez kötött pályákon való elhelyezkedése is lehetővé válik. Ennélfogva kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a bemutatott rendelettervezet mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete, kibocsátassék. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kísérőlevele. 74 Az 1869. évi IX. te. a bírói hatalom gyakorlásáról; az 1871. évi XXXIII. te. a királyi ügyészségről szólt. 100
