Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 1. 1944. december 23 83

1. 1944. december 23. Miklós: Ezzel tehát a vezérkari főnök és államtitkárok kinevezésének kérdése elintéződött. [2-3. folyt.] [Miklós] Felolvassa a kormány megalakulását bejelentő jegyzéket, melyben a fegyverszünet kérése és a hadüzeneti óhaj Németország ellen is benne foglaltatik (csatolva).

14 Kisebb helyesbítések után a szöveget a minisztertanács elfogadja. [7] Miklós: Az egyes minisztériumok megszervezésére támpontot az urak a Tiszti Cimes Névtárban, valamint az egyetemi könyvtárban erre vonatkozó művekben találhatnak. Mint elv szolgáljon, hogy a legkisebből kell a nagyot fölépíteni, ami a réginél sokkal egyszerűbb és sokkal gyakorlatiasabb legyen. - Elhelyezésre jelen épület 80 szobája szolgálhat.

15 Teleki kéri a minisztereket, hogy írják össze, milyen művekre volna szükségük, ő a könyvtárban ez irányban már lépéseket tett. Vörös fontosnak találja, hogy a miniszterek részére gépkocsi lenne kiutalva. Nagy: Moszkvában ez irányban már tárgyalt, ahol 20 személyi gépkocsit és 15 tehergépkocsit ígértek. Szuszajkov vezérezredeshez kellene fordulni és ezt realizálni. Miklós kérdi, hogy milyen legyen a hivatalos pecsétnek a felírása. Vörös és Faragho javasolják, hogy a régi: Magyar Királyi szerepeljen továbbra is. Nagy mind a „magyar" mind a „királyi" elhagyását javasolja. Végül is megállapodnak abban, hogy a „királyi" szót törlik és a körbélyegző pld. „Magyar Földművelésügyi Miniszter" körirattal és természetesen a régi angyalos, koronás címerrel maradjon.

16 [8] Miklós bejelenti, hogy a sajtóval kapcsolatos ügyek rendezését és intézkedések megtételét Nemes őrnagyra bízta, aki nagy nyelvtudása és alapossága folytán erre igen alkalmasnak látszik (felolvassa az általa összeállított szükségleteket).

17 Nagy: Nemes sajtófőnöki megbízatásával kapcsolatban kifejti, hogy a Miniszterelnökség államtitkára volt a sajtófőnök. 14 Lásd az 1/b. sz. mellékletet. 15 A Tiszti Cím- és Névtár 1944-ig évenként megjelent, könyvárusi forgalomba nem került kiadvány, amelyben megtalálható a minisztériumok s az alájuk tartozó szervek szervezeti felépítése, ügybeosztása, a munkatársak neve és rangja. A minisztériumok elhelyezésére Debrecenben a Kossuth u. 12-14 sz. alatti pénzügyi palota szolgált. 16 A mondatot Nagy Imre majd Gábor József is módosította a jegyzőkönyv végén olvasható megjegyzésével. 17 Az 1945. január 3-án tartott pártközi értekezleten Zsedényi ismét felvetette a kérdést, Miklós Béla kérését tolmácsolva, hogy a pártközi értekezlet járuljon hozzá a sajtó főnöki állás Nemes Józseffel való betöltéséhez; Gerő azonban elhárította, mondván, hogy ez már szerepelt a minisztertanácson is, ahol „ az a nézet alakult ki, hogy ebben a kérdésben Balogh államtitkárnak Moszkvából való hazatérése előtt nem lehet döntést hozni." (MOL XVIII-3 1945-37 ein.) Nemes József (1889-1976) festőművész, őrnagy. A háború alatt a vezérkari főnökség művészeti csoportját vezette. 1944 decemberében a Miniszterelnökség sajtóirodájának első vezetője, 1945 márciusától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri osztályfőnök volt. 89