Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 1. 1944. december 23 83
1. 1944. december 23. [5] Vörös felkéri az összkormányt, hogy a nép hangulatának emelése érdekében minden eszközt ragadjanak meg, mert a hangulat a csapatnál döntő. Arról van ugyanis szó, hogy egy katona csak akkor tud szívvel-lélekkel harcolni, ha tudja, hogy a hátországban rend van, hogy az otthon hagyott családot és javait biztonságban érezheti. A bevonult családja ne éljen rosszabbul, mint élt akkor, amikor a családfő vagy tag még otthon volt. Erdei: Ez a kérdés elsősorban a szovjettel tisztázandó, mert ha van is egyes helyen rendfenntartó közeg, az többnyire már azért sem tud sikerrel fellépni, mert igen kis számú fegyverrel és igen kevés mozgási lehetőséggel rendelkezik. Vörös: A rendfenntartásban a belügyminisztert katonai oldalról, tábori csendőrség stb.-vel támogatni fogja. Gyöngyösi: Véleménye szerint a látszat azt mutatja, hogy a szovjetben erre vonatkozó általános érvényű rendelet nincs. A városok és falvak leginkább a városparancsnok 7 egyéni jó- vagy rosszindulatú intézkedéseire vannak utalva. Kellene tehát egy olyan közbiztonsági szerv létesítése, amely fegyverrel ellátva szabadon mozoghasson. Amire különösen a honvédség legnagyobb utánpótló támpontjának, a tanyavilágnak volna szüksége, ahol a közbiztonság a legrosszabb. Meg van győződve arról, hogy a közbiztonsági szerv felállításával tömeges bevonulásra és jelentkezésre lehetne számítani, ha a hadtápalakulat a küzdőket felváltja, akkor a helyzet már lényegesen javul s így láthatják is, hogy a hátsóbb helyeken jobb mint elöl. Nagy: A közbiztonság kérdése nemcsak toborzási, hanem általános kérdés, így ennek külön felvetését a honvédség felállításával kapcsolatban nem tartja időszerűnek. A belügyminiszter a szovjet hatóságnál járjon el a rendőrség kérdésében. Gyöngyösi: A közbiztonsággal kapcsolatban egy másik kérdés is felvetődik: igénybevétel ne önkényűleg, hanem a hatóság közbelépésével történjen, ami organizáció kérdése. Jól tudjuk azt, hogy országunk a szovjet további előnyomulása alkalmával, amelyik még hosszabb időt vehet igénybe, a szovjet hadseregnek hadtáp területét fogja képezni, ezért a szovjet vezetőségnek is bizonyára egyetértésével fog találkozni az ez irányban teendő javaslatunk. Egy példát hoz föl, hogy Szentesen a Tisza-híd helyreállítására olyan munkaerőtömeget követeltek, aminek kiállítása lehetetlen volt. Ennek következtében az utcán összefogták a járókelőket és úgy hajtották a Tiszára, ha a magyar hatósághoz fordultak volna, akkor egyrészt a munkára alkalmas egyedeket lehetett volna odairányítani, másrészt a munka idejében le is bonyolódott volna. Nagy: Sérelmek vannak, mégpedig sok is, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy sokkal nagyobb kérdések megoldására vagyunk most hivatva, tehát ne a sérelmeket soroljuk fel, mert ezek egyszerűen [a] közbiztonság kérdései. Ez a közbiztonság idővel javul. Maradjunk annál tehát, hogy a belügyminiszter a szovjet hatósággal folytasson ez irányú tárgyalást s ha az utat ott megtalálják, a bajok gyengülni fognak. Politikai okokból erre nem térne ki. 8 Miklós: Tehát három pont van: 1. a fegyverszünet, 2. a honvédség felállítása és ehhez jön 3. a vagyon- és személybiztonság. Valentiny kéri tudomásul venni, hogy már számtalan előterjesztést tett ezekben a kér7 A magyar települések szovjet városparancsnoka. 8 Ezt a mondatot Nagy Imre a jegyzőkönyv végén olvasható megjegyzésével módosította. 86
