Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59

február 19-től június 3-ig a Független Kisgazdapárt főtitkára, 1947. június 21-től az általa alapított Független Magyar Demokrata Párt vezetője volt. 45 PIL 867. f. 1/b. - 279 (Beér János visszaemlékezése) 46 Lásd a 16. sz. jegyzőkönyv 1., a 18. sz. jegyzőkönyv 3., a 19. sz. jegyzőkönyv 12. és a 21. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és jegyzeteiket. 47 Keresztes Mihály (1902-1984) asztalos 1921-tól volt tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1929-ben beválasztották a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságba, 1943-ban a Szociáldemokrata Párt helyi titkára lett Békéscsabán. 1944 októberében a helyi Kommunista Párt megszervezésében vett részt. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, 1953-ig minden alkalommal képviselővé választották. 1945. szeptember 28-tól Békés vármegye főispánja volt. 1948-tól 1953-ig, majd 1957-től 1960-ig a földművelésügyi miniszter helyetteseként dolgozott. Közben hitelintézetek vezetésében vitt vezető szerepet. 48 Erdei Ferenc (1910-1971) jog- és államtudományi diplomát szerzett. 1937-től vezető tagja volt a Márciusi Frontnak, 1939-ben részt vett a Parasztpárt megalapításában, később a párt főtitkára lett. 1944 októberétől bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszervezésébe, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésébe. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd élete végéig valamennyi törvényhozó testületnek. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig belügyminiszter volt. 1948. szeptember 9-től 1949. június 11-ig államminiszter, majd 1953 júliusáig földművelésügyi miniszter, 1954. október 30-ig igazságügyminiszter, 1955. november 15-ig ismét földművelésügyi miniszter volt. 1955 novemberétől 1956. október 31-ig a Minisztertanács elnökhelyettese volt, majd az október 30-án alakult Nagy Imre-kormány államminisztere lett. 1965 novemberétől haláláig tagja volt az Elnöki Tanácsnak. 1956-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, ismételten főtitkára s 1964-től 1970-ig a Hazafias Népfront főtitkára volt. 49 Gyöngyösi János (1893-1951) magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Újságíróként és könyvkereskedőként dolgozott Békéscsabán. 1931-ben belépett a Kisgazdapártba, 1939-től tagja volt pártja országos vezetőségének. 1944 októberében részt vett Békéscsaba város igazgatásának megszervezésében, szerkesztette a II. Ukrán Front magyar nyelvű katonai újságját. Bekapcsolódott az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésébe. Megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává, később haláláig tagja volt a törvényhozó testületnek. 1944. december 22-től 1947. május 31-ig külügyminiszter volt. Később a Pénzintézeti Központ elnökeként dolgozott. Vásáry István (1887-1955) államtudományi doktorátussal rendelkezett. 1909-től Debrecen városánál dolgozott. A forradalmak idején baloldali magatartást tanúsított. Később, Bethlen István híveként Debrecen város főjegyzője, majd polgármesterhelyettese, 1928-tól pedig polgármestere lett. 1934-ben kényszernyugdíjazták. 1938-tól tagja volt a Kisgazdapártnak, s 1939-ben országgyűlési képviselővé választották. A német megszállás után visszavonult a közélettől. 1944. október 19-én ismét Debrecen polgármesterévé választották. Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében, majd tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, később a Nemzetgyűlésnek is. 1944. december 22-től 1945. július 21-ig pénzügyminiszter volt. Tagja lett a Legfelső Honvédelmi Tanácsnak. A Kisgazdapártból - bár részt vett a párt legfelső vezetésében - 1946. március 12-én kizárták. A Magyar Szabadság Párthoz, majd 1947-ben a Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott. 1947 augusztusában országgyűlési képviselővé választották, de rövidesen kilépett a pártjából, majd a Választási Bíróság megsemmisítette mandátumát. Ezt követően visszavonult a közélettől. Takács Ferenc (1893-1956) kőművesként 1910-ben lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1935-ben országgyűlési képviselő, 1936-ban pártja tiszántúli területi titkára lett. 1944-ben részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében. 1944 decemberétől 1948 áprilisáig tagja volt a törvényhozó testületnek. 1944. december 22-től 1945. június 1-jéig iparügyi miniszter volt. 1945. szeptember 6-tól tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának. 1945 júniusától novemberéig az Országos Gazdasági Tanács alelnöke, 1945. november 23-tól 1948. április 19-ig földművelésügyi politikai államtitkár volt. 1950-ben letartóztatták, és tizenkétévi börtönbüntetésre ítélték. Halála után rehabilitálták. Valentiny Ágoston (1888-1958) jogtudományi államvizsgát tett, majd később doktorált, az egységes bírói és ügyvédi vizsga letétele után Szegeden ügyvéd lett. 1918-tól szociáldemokrata párttag, 1923-tól 1944-ig a szegedi szervezet elnöke volt. 1944 októberében Szeged polgármestere, decemberben a helyi nemzeti bizottság, majd a törvényhatósági bizottság tagja lett. Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd a Nemzetgyűlésnek, s 1947 augusztusában az Országgyűlésnek is. 1944. december 22-től 1945. július 21-ig igazságügyminiszter volt. 1944 decemberétől 1945. szeptember 6-ig tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának. 1947-ben kilépett a pártjából. 1950-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték, 1955-ben szabadlábra helyezték. 1956-ban az újjáalakult Szociáldemokrata Párt vezetőségében vett részt. 1962-ben a korábbi ítéletét hatályon kívül helyezték. 50 Molnár Erik (1894-1966) 1922-ben jogi végzettséget szerzett. 1924-ben ügyvédi irodát nyitott Kecskeméten. 1928-ban a kecskeméti szociáldemokrata szervezet titkára és törvényhatósági bizottsági tag lett. 1929-ben kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Jelentős marxista társadalomtudományi munkásságot fejtett 73