Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 40. 1945. július 18-19 667

40. 1945. július 18. Minisztertanács a kölcsön folyósításához hozzájárult. [52] 51 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter előterjeszti a minisztérium személyzeti létszámá­nak és azok javadalmazásának megállapítását. 48 Minisztertanács a javaslathoz hozzájárult. [53] 52 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter előtrjeszti a Székesfőváros és környéke épületei­nek kijavítása és tetőfedése tárgyában javaslatát. 49 48 Az újjáépítési miniszter 428/1945. sz. előterjesztéséből és kísérőleveléből kitűnik, hogy az Újjáépítési Mi­nisztérium - a minisztert is beleszámítva - csak hét véglegesen alkalmazott dolgozóval, továbbá 37 fő beren­delt és 38 fő szerződéses alkalmazottal kezdte meg működését. Ezen kívül a gazdasági élet kiváló személyisé­geinek bevonásával alakult tanácsadó testület segítette a minisztérium munkáját. Ugyanitt található Nagy Ferencnek egy július 17-i előterjesztése is az Újjáépítési Minisztérium kiadásait fe­dező 3 335 640 pengő rendkívüli hitel ügyében. Ebből személyi kiadásokra 623 640 pengőt, dologi kiadások­ra és kiküldetésekre 935 640 pengőt, míg rendkívüli kiadásokra 2 400 000 pengőt tervezett. Ez utóbbi tétel je­lentős részét - az indoklás szerint - az újjáépítés ütemének serkentésére, így például kiváló munkáscsoportok jutalmazására, hasznos tervek, ötletek, újjáépítési sajtószolgálat díjazására, újjáépítési vonatkozású kiállítások támogatására, földig lerombolt falvak felépítésének segítésére, az Országos Honvédelmi Munkaszolgálat újjá­építési teljesítményének jutalmazására, az országot ért háborús pusztulás statisztikai felmérésére kívánta fel­használni. *' Az Újjáépítési Minisztérium 28 042/1945. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a tetőzet gyors helyre­állítása nélkül az ősz és a tél folyamán az épületek állaga aránytalanul nagy károsodásnak lesz kitéve, ezért ja­vasolta e kérdés különválasztását a többi helyreállítási munkától. Másrészt megállapította, hogy az ország összes háztulajdonosának megterhelése közös tetőjavítási alap létesítésével nem szükséges, ezért korlátozta a rendelkezés hatályát Budapestre és környékére, ahol leginkább volt égető a helyzet, ugyanakkor felhatalma­zást kért arra, hogy a szükségnek megfelelően miniszteri leirattal más városokra is kiterjeszthesse a rendelet hatályát. A tervezet alapelveként jelölte meg az összes háztulajdonos és lakó közös teherviselését a javítási köl­csönök folyósítására szolgáló alap érdekében, tekintet nélkül arra, hogy melyik ház szenvedett ténylegesen kárt. A háztulajdonosok és a lakók által teljesítendő közszolgáltatás mértékét az 1945. évi július havi bérek há­nyadában, illetve - a lakás, üzlethelyiség nagyságától, minőségétől függően - progresszív kulcs alapján, annak bizonyos többszörösében tervezte megállapítani. 1945. augusztus l-jével kezdődő két évre javasolta e rendele­tet érvényben tartani. A terv szerint a létrehozandó alapból az újjáépítési miniszter csak globális kiutalásokat tehetett, a kölcsönök egyenkénti meghatározásával az újjáépítési kormánybiztost bízta meg, míg lebonyolítá­sa a Pénzintézeti Központ feladatává tétetett. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 785) Lásd az 5120/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. július 22.), valamint az ennek végrehajtásáról intézkedő 28 060/1945. UM sz. rende­letet, MK u.ott. A jegyzőkönyv mellett található Faragho Gábor közellátásügyi miniszter levele, amelyben elsősorban az épületjavítási hozzájárulás progresszivitásának megállapításánál az üzlethelyiségek nagysága helyett az üzlet forgalmának mértékét javasolta alapul venni, illetve a hozzájárulásnak az albérlőre való átháríthatóságával, va­lamint a nyugdíjasok ezzel kapcsolatos rekompenzálásával foglalkozott. Megtalálható az előterjesztés mellett három további feljegyzés, amelyek - tekintettel az inflációra - a ház­tulajdonosok által felvett kölcsön visszafizetésének a feltételeivel, átértékelésének lehetőségével foglalkoztak. A jegyzőkönyv mellett található továbbá az újjáépítési miniszternek két olyan - július 18-án kelt - előter­jesztése, amely megtárgyalásáról nem tett említést a jegyzőkönyv, de tartalmuknál fogva, ha nem is közvetle­nül, kapcsolódtak az 53. napirendi ponthoz. Az egyik arról szólt, hogy a fővárosban 1945 július havában beszedett - s a következőkben befolyó - köz­munkaváltság összegeket a Postatakarékpénztárnál nyitott „Újjáépítési Közmunkaváltság Alap" elnevezésű le­téti csekkszámlán kell kezelni. A másik előterjesztés az Újjáépítési Közmunkaváltság Alap részére - addig is amíg a bevételek megindulnak - a kormány által nyújtandó 25 millió pengő előleg igénylését tartalmazta. 682

Next

/
Thumbnails
Contents