Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 40. 1945. július 18-19 667

40. 194S. július 18. 7 [Erdei] Belügyminiszter a várbeli épületeknek helyreállításával felmerülő legszükségesebb kiadások fedezésére 420 000 pengő felhasználását kéri.

6 Minisztertanács a 420 000 pengő felhasználáshoz hozzájárult. 8 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a magyar állampolgárság ideiglenes igazolása tárgyában. Minisztertanács a javaslatot elfogadta azzal a módosítással, hogy a 3. § (1) bekezdésének utolsó mondatából kimarad „de állampolgársági bizonyítvány kiadására jogalapul nem szolgál."

7 9 [Erdei] Belügyminiszter a távollévő közalkalmazottak családtagjainak ellátásáról kiadott 303/1945. ME számú rendelet

8 kiegészítése tárgyában készült tervezetét a napirendről leveszi. Minisztertanács ezt tudomásul veszi. 10 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti az 1937. évi december hó 31. augusztusi [sic!] határokon kívül eső területről visszatért közalkalmazottak viszonyainak rendezése tárgyában javaslatát.

9 6 A Belügyminisztérium 4819/1945.eln. sz. előterjesztése utalt arra, hogy az épületek helyrehozása ügyében tárgyalásokat kezdtek a pénzügyminiszterrel és az újjáépítési miniszterrel, amíg azonban ezek le nem zárulnak, szükségessé vált a további pusztulás megakadályozása céljából bizonyos romeltakarítási, alátámasztási munkák elvégzése. Erre kérte a hitelt. A Belügyminisztérium korábban a várnegyedben, az Országház és az Úri utca közötti területen, ma az akadémiai intézetek céljait szolgáló épülettömbben helyezkedett el. 7 A Belügyminisztérium 20 157/1-1945. sz. előterjesztése megállapította, hogy az ország területi változásaira vonatkozó törvénycikk hatályon kívül helyezése (526/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. március 17.) folytán bizonytalanná vált azoknak az állampolgársága, akik 1937. december 3l-e után, a területátcsatolások révén váltak (ismét) magyar állampolgárrá. Ez közvetlenül érintette azokat, akik lakóhelyüket időközben Magyarországnak az említett időpont előtti határain belül eső területre tették át. Mivel a kérdést a békeszerződésig nem lehetett egyoldalúan rendezni, olyan igazolás rendszeresítését javasolta, amely azt mondta ki, hogy az ezzel ellátott személy a „magyar hatóságok előtti eljárás során állampolgársága szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esik". (MOL-XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 694) Lásd az 5070/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. július 25. A 3. § (1) bekezdése szerint az igazolvány „minden vonatkozásban helyettesíti a belügyminiszter által a magyar állampolgárság fennállásának igazolása tárgyában kiadott bizonyítványt." A tervezetben ehhez csatlakozott a határozatban elhagyandónak jelölt mondat. 8 A 303/1945. ME sz. rendelet a MK 1945. február 27-i számában található. A Belügyminisztérium 20180/1945.1. sz. előterjesztése olyan esetre vonatkozó javaslatot tartalmazott, amikor a köztisztviselő nem német megszállás alatt álló területre távozott, hanem a háborús események következtében a felszabadult területeken tűnt el, önhibáján kívül fogolytáborba került stb. Az ilyen távollévők családtagjainak az ellátását javasolta. (MOL-XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 688) ' A Belügyminisztérium 20 077/1945. sz. előterjesztése akkor már közel félesztendeje húzódó problémának jelezte a menekült köztisztviselők igazolásának, beosztásának és illetményeik folyósításának kérdését. Mindazideig csupán csekély összegű, pusztán karitatív jellegű segélyben részesítette a Népgondozó Hivatal őket. Ezt a problémát kívánta szabályozni az előterjesztés. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 690) A rendelet tervezete megtalálható a jegyzőkönyv mellett, ez jelent meg 5080/1945. ME sz. rendeletként. (MK 1945. július 22.) 671