Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 38. 1945. július 4 615

38. 1945. július 4. 2.$ (1) Az útlevél kiállítására vonatkozó kérelmet személyesen és közvetlenül az Államrendőrség alábbi szerveinél kell előterjeszteni: Budapesten a budapesti főkapitányság útlevélosztályánál, törvényhatósági jogú városban a városi főkapitányságnál, megyei városban a városi kapitányságnál, községekben a járási kapitányságnál. (2) A kérelmező köteles előadni, hogy az 1944. évi március hó 19. napja és az 1945. évi április hó 5. napja közötti időben akár állandó letelepedés szándékával, akár pedig ideiglenesen mely helységekben tartózkodott 15 napot meghaladó időtartamban, úgyszintén, hogy a fentebbi időben teljesített-e katonai szolgálatot - ideértve a honvédelmi munkaszolgálatot is -, és ha igen, mely alakulatnál. (3) A kérelem eldöntése előtt hivatalból be kell szerezni a kérelmező politikai magatartására és büntetlen vagy büntetett előéletére vonatkozó adatokat. Ebből a célból igénybe lehet venni mindazoknak a rendőri hatóságoknak a közreműködését, amelyeknek kerületében a kérelmező a rendelkezésre álló adatok szerint huzamosabb ideig tartózkodott. (4) A megyei városi, illetőleg a járási kapitányság a kérelmet döntés végett a kérelmező politikai magatartására és előéletére vonatkozó adatokra is kiterjedő vélemény kíséretében a megyei főkapitánysághoz terjeszti fel. 3.S (1) További rendelkezésig útlevelet csupán a belügyminiszter engedélyével lehet kiállítani. Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságok ennek kieszközlése végett a teljesíthetőnek mutatkozó kérelmeket, úgyszintén az útlevél kiállítását megtagadó határozataik ellen benyújtott fellebbezéseket indokolt javaslattal együtt a belügyminiszterhez terjesztik fel. A belügyminiszter határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. (2) Az útlevél kiállítása iránt közvetlenül a belügyminiszterhez benyújtott kérelmeket tárgyalás nélkül az 1. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságokhoz kell léküldeni. 4.S A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Az 1903:

VI. te. 6. §-a

20 és az 1933:XVI. te. 18. §-a nem nyert alkalmazást.

21 Minisztertanács a javaslatot elfogadja azzal, hogy a rendelet nem érinti [az] 1939:11. te. 34. §-ában és [az]1942. XIV. te. 11. §-ában körülírt honvédelmi korlátozásokat.

22 20 Az 1903. évi VI. te. az útlevélügyről szólt; ennek 6. §-a szerint Magyarországon útlevél kiadásra jogosult hatóság vármegyében s rendezett tanácsú városokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, a budapesti székesfővárosi magyar államrendőrség hatósága alá tartozó területen a főkapitány volt. E hatóságok véghatározatai ellen a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni. (Az említett § intézkedett Fiume és Horvát-Szlavonország tekintetében is az útlevélkiadásról.) 21 Az 1933. évi XVI. te. a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedett; 18. §-a úgy módosította az 1903. évi VI. te. 6. §-át, hogy megyei városokban az útlevél kiállítására jogosult hatóságként a rendőrkapitányság vezetőjét jelölte meg. 22 Az 1939. évi II. te. a honvédelemről szólt; 34. §-a úgy intézkedett, hogy a 20-36 éves hadkötelesek csak a katonai hatóság engedélyével távozhattak el az országból. Az 1942. évi XIV. te. a honvédelemről szóló 1939. évi II. te., valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedett. Ennek 11. §-a a honvédelemről szóló törvényt úgy módosította, hogy az ország területének elhagyásához és a külföldön tartózkodáshoz az engedélyt a honvédelmi miniszter, vagy az általa kijelölt katonai hatóság adhatta ki. 624