Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584
37. 1945. június 27. Mezőgazdasági szakoktatásunk irányítása ezidőszerint egyrészt a földmívelésügyi miniszter, másrészt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr feladatkörébe tartozik, ami természetszerűen az oktatás eredményességének rovására megy. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fennhatósága alatt álló gazdasági szakoktatási intézmények, a maguk túlnyomóan humanisztikus irányú tantervükkel, nem simulnak annyira a gyakorlati élethez, és így nem fejthetnek ki olyan közvetlen befolyást az ország mezőgazdasági életére, mint a földmívelésügyi miniszter felügyelete alatt működő, különleges kiképzést nyújtó, a gyakorlati élethez inkább alkalmazkodó gazdasági szakoktatás. Az intenzív mezőgazdasági termelés megvalósítása érdekében esedékes gazdasági szakoktatási reform alapfeltétele ennek a szakoktatásnak egy miniszter kezébe való összpontosítása, éspedig a kérdésben elsősorban illetékes földmívelésügyi miniszter főhatósága alá helyezése. A földmívelésügyi miniszter feladata a termelés irányítása, tőle kapják célkitűzéseiket a termelés fejlesztésére hivatott szervek és intézmények, szakszervei révén ő van állandó és legközvetlenebb kapcsolatban a legkisebb törpebirtokon gazdálkodóval is, tehát ő az, aki állandóan a földmívelés ütőerén tartja a kezét. Éppen ezért a földmívelés tanításának irányítása is az ő kezében kell, hogy összpontosuljon. Ez biztosítja egyedül a tudománynak és a gyakorlatnak egészséges szimbiózisát. A gazdasági szakoktatás egységesítése mellett szól az a körülmény is, hogy míg a földmívelésügyi miniszter agrárpolitikai célkitűzéseit a fennhatósága alá tartozó szakoktatási intézményeken keresztül gyakorlatilag azonnal megvalósíthatja, addig a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá tartozó szakoktatási intézmények ezt csak késedelmesen valósíthatják meg. Tehát egyedül a földmívelésügyi miniszternek áll módjában az egységesen irányított és az ország jól átgondolt érdekeivel számoló agrárpolitika szolgálatába állítani a gazdasági szakoktatás minden tényezőjét. Az oktatás és a nevelés szakszerűségét természetesen a földmívelésügyi miniszternek is csorbítatlanul érvényesítenie kell. Éppen ezért, de a magyar köznevelés egységének a megóvása érdekében is, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a jövőben módja lesz tárcája befolyását ezen a téren érvényesíteni. Ugyanis, az egységes felügyelet és vezetés ellenére, valamennyi mezőgazdasági szakoktatási intézmény nevelési és tanulmányi, szervezeti és képesítési kérdéseit, valamint a tanszemélyzet képzését és képesítési kérdéseit a földmívelésügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral együttesen szabályozza. Nem utolsó sorban indokolja valamennyi gazdasági szakoktatási intézménynek a földmívelésügyi tárca keretébe vonását az a körülmény is, hogy a földmívelésügyi miniszternek a földbirtokreform végrehajtása során földhözjuttatottak gazdálkodása irányításához sokkal több mezőgazdasági képzettségű szakemberre van szükség, mint amennyi gazdasági felügyelő és gazdasági tanár áll ma rendelkezésre. Márpedig ma elsősorban a földbirtokreform sikeres keresztülvitelére, a mezőgazdasági termelés folytonosságára, a termelés visszaesésének megakadályozására kell minden szellemi és anyagi erőt összpontosítani. Nem lesz felesleges talán a rendelettervezet megokolásául felhozni azt a körülményt sem, hogy több szakoktatási intézmény, mint például az Állatorvosi Főiskola, az Erdészeti és Bányászati Főiskola eredetileg is és hosszú évtizedeken keresztül, a 610