Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584

37. 1945. június 27. 19 [Fűsáry] Pénzügyminiszter előterjeszti Szőnyi Kálmán pénzügyi számellenőr részére a közszolgálati alkalmazáshoz előírt képesítési kellékek meglétének elengedését. A Pénzügyminisztérium fogalmazási státusába a VII. fizetési osztályba miniszteri titkárrá kívánja kinevezni. Minisztertanács az 1150/1945. ME számú rendelet 2. § (2) bekezdése alapján Szőnyi Kálmán [esetében a] képesítési kellékek meglétét elengedi.

34 20 [Kásáry] Pénzügyminiszter benyújtja az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról készített rendelettervezetét.

35 Minisztertanács a rendelettervezetet elfogadta. 21 [Kiisary] Pénzügyminiszter előterjeszti a földadónak búzában való lerovása tárgyában készített javaslatát. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Az első kategóriákra nézve aránytalan és hátrányos a helyzet, a régi kisbirtokosok rosszul járnak, a javaslat alapos megfontolása szükséges és a földmívelésügyi miniszter hozzászólása is kívánatos. A földmívelésügyi miniszter távollétében kéri a javaslatot a napirendről levenni. Minisztertanács a javaslatot a napirendről leveszi és az legközelebb kerül tárgyalásra.

36 M A Pénzügyminisztérium 668/1945.Eln.A. sz. előterjesztése szerint Szőnyi Kálmán (1913—?) pénzügyi számellenőrt, mivel a VII. fizetési osztályba, fogalmazói státusba miniszteri titkárrá kívánták kinevezni s csak kereskedelmi iskolai érettségivel rendelkezett, szükséges volt az 1150/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 4.) értelmében a képesítési kellékek megléte alól mentesíteni. 35 A Pénzügyminisztérium 120 550/1945.VII. sz. előterjesztése megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ez utalt arra, hogy a kereseti adóról és a társulati adóról szóló törvényes intézkedések (az 1940. évi XXII. te. 18. §, illetve az 1940. évi VII. te. 11. §-ának 2. bekezdése) értelmében az adó alapja az előző évben elért tiszta jövedelem, illetve az adóévet megelőző évben lezárt üzleti év adóköteles nyeresége; felhívta egyben a figyelmet arra, hogy ez az adóztatási rendszer az adott körülmények között, amikor az értékek nagymérvű eltolódása következett be, teljesen alkalmatlanná vált és semmi esetre sem volt képes szolgálni az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvést. Szükségesnek jelezte az adózási rendelkezések megváltoztatását azért is, mert - mint az előterjesztésben olvasható - »rendkívül sok üzlet keletkezett, vagy van keletkezőben, amely rendkívül nagy nyereségekre tesz szert és amelynek megadóztatásával a jövő évig nem várhatok, amikor már esetleg az üzlet fenn sem áll, vagy foglalkozást már nem folytat." Mindezek alapján a folyó jövedelem adóztatásának bevezetését javasolta, lehetővé téve, hogy a folyó évben havonta alakuló jövedelem után lerótt adót a következő év februárjának végéig helyesbíteni lehessen abban az esetben, ha a havi jövedelem után lerótt adó és az év végén kimutatható tiszta jövedelem után járó adó között 10 %-ot meghaladó eltérés mutatkozik. Lásd a 4850/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. július 17. 36 Lásd a 38. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját. 594