Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 36. 1945. június 20 567
36.1945. június 20. évi május hó 13-tól 1945. évi április hó 9-ig szolgálaton kívül eltöltött idejének beszámításával 1945. évi április hó 9-től az V. fizetési osztály 1. fokozatába való besorolását és kétszeres személyi pótlékban való részesítését, továbbá szolgálaton kívül töltött idejének nyugellátás szempontjából való figyelembevételét, [sic!] 30 A minisztertanács a javaslatot elfogadta. 37 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti a magyarországi volt szabadkőműves intézmények ingatlanaira vonatkozó bejelentéseit. Minisztertanács az előterjesztést a napirendről leveszi, miután kikérendő előbb a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárulása." 38 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát az 1710/1945. ME számú rendelettel felállított Népgondozó Hivatal feladatának zavartalan ellátása céljára 3 személygépkocsi beszerzésére, mely célra 1 millió pengő folyósítását kéri. 32 Minisztertanács az 1 millió pengő folyósításához hozzájárult. 39 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti a magyarországi hitleristákra vonatkozó intézkedésekről és a Népgondozó Hivatal hatáskörének kiterjesztéséről szóló javaslatát. 33 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter. A 10. § első mondatának folytatásaképpen azt a 30 A Belügyminisztérium 90 257/1945.IV. sz. előterjesztésének csak a kísérőlevele található a jegyzőkönyv mellett. A 285/1945. ME sz. rendeletet illetően lásd e jegyzőkönyv 13. sz. jegyzékét. Dr. Tompos Endre (1886-1960) jogi végzettséggel rendelkezett, 1907-től volt Szabolcs vármegyében közigazgatási tisztviselő, 1918 februárjától a dadái aljárás vezetésével, 1919 márciusában ügyvezetői minőségben a megyei közigazgatás vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáért 1919 őszén letartóztatták, majd négy évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre és pénzbüntetésre Ítélték, szabadulása után is üldözésnek volt kitéve. 1919-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt tagja volt. 1945 áprilisában lett Szabolcs és Ung vármegyék alispánja. Szolgálaton kívül töltött idejét beszámították s nyugdíját ennek megfelelően állapították meg. Alispáni állásában 1947-ig megmaradt. 1948-ban kizárták a pártjából. 31 Lásd a 36/a. sz. mellékletet. 32 A Belügyminisztérium 4375/1945.eln. sz. előterjesztése a központ és a vidéki kirendeltségek közötti zavartalan összeköttetés biztosítása érdekében jelezte sürgősen megoldandó feladatnak a gépkocsik beszerzését. 53 Az előzményeket illetően lásd a 27. sz. jegyzőkönyv 13. és a 34. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. A 3820/1945. ME sz. rendeletről (MK 1945. július 1.) van szó. Ennek alapján hozták létre a német lakosságot magyar nemzethűség szempontjából vizsgáló bizottságokat azokban a járásokban, amelyekben a lakosság számottevő része korábban volksbundista, illetve szélsőjobboldali volt. Négy kategóriát állapított meg a rendelet. A szélsőjobboldali szervezetek vezetői tartoztak az elsőbe, e szervezet tagjai a másodikba s támogatóik a harmadikba, a negyedikbe azokat sorolták, akik nem vettek részt semmilyen formában e mozgalmakban. A bizottságok határozatai alapján foganatosították ezek esetében az internálásokat, az összeköltöztetéseket, a munkaszolgálatra való behívásokat, valamint az ingatlankisajátításokat, vagy ingatlancseréket. Már a minisztertanács határozata után a Miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya, de a többi osztály részéről is számottevő észrevétel merült fel a tervezettel szemben. Ezek érvényesítésére azonban nem kerülhetett sor, mert időközben a rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. (MOL XIX-A-1-j 1945-XXII-4282) Lásd még a 41. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját, továbbá a MOL XIX-K-1-b 1945-5678 sz. ügyiratot. 577