Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 36. 1945. június 20 567

36. 1945. június 20. 24 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti a tanonc, valamint az iparban (kereskedelemben) tanszerződés nélkül foglalkoztatott gyermek[ek] és fiatalkorúak fizetéses szabadsága tárgyában készített rendelettervezetét, amely szerint a fiatalkorúak részére a 3000/1938. IpM számú rendelet 28. §-a szerint tizennégy napi fizetéses szabadság 28 napi fizetéses szabadsággá változtassék.

23 Minisztertanács a javaslatot elfogadta. 25 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti az iparvállalatoknak az állammal szemben fennálló tartozásának bejelentéséről szóló javaslatát.

24 A javaslatot a minisztertanács elfogadta. 26 [Bán] Iparügyi miniszter benyújtja az ipari alkalmazottak tömeges elbocsátásának eltiltása tárgyában készített javaslatát. [Vásáry] Pénzügminiszter megemlíti, hogy az ipari munkásság létszáma fel van duzzasztva, ellenben mezőgazdasági munkáshiány van. Az ipari és mezőgazdasági munkásság megfelelő egészséges elosztást kíván. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a rendelettervezetet több szempontból megfontolandónak tartja. [Bán] Iparügyi miniszter a javaslatot a tárgysorozatról leveszi és később fogja előterjeszteni.

25 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 23 A 3000/1938. IpM sz. rendelet (MRT 1938. 297-314. p.) a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937. évi XXI. tc.-nek az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban való végrehajtásáról intézkedett. Az újabb intézkedést illetően lásd a 3680/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. június 24. 24 Lásd a 3650/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. június 24. B Az Iparügyi Minisztérium 55 324/I/2./1945. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a háborús események folytán több vállalat jelentősen csökkentette alkalmazottainak létszámát. „Ez a kérdés - olvasható az előterjesztésben - az ország ipari termelését, a munkavállalók szociális helyzetét és a nemzet munkaerőgazdálkodását olyan nagy fokban érinti, hogy megítélésem szerint feltétlenül jogszabályi rendezésre szorul." Utalt arra, hogy az általa javasolt rendelettervezet a korábbi rendelkezésekkel szemben lényeges eltéréseket tartalmaz, amelyek elsősorban a munkavállalók fokozottabb védelmét szolgálják. Különösen fontosnak jelezte a tervezet azon részét, amely kimondta, hogy az elbocsátást be kell jelenteni a megfelelő minisztériumnak engedélyezés céljából s az illetékes miniszter engedélyében eltilthatja, hogy a vállalat igazgatósági (felügyelőbizottsági) tagjai meghatározott időre tantième-ben vagy egyéb juttatásban részesüljenek. Jelentős szerepet biztosított a rendeletben e kérdést illetően is az üzemi bizottságoknak és a szakszervezeti munkaközvetítő irodáknak. A tervezetet 1945. június 23-án tárcaközi értekezlet tárgyalta; megállapították, hogy az előterjesztés kezelési hiba folytán került a minisztertanács elé. Az Igazságügyminisztérium képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nincs összhangban a korábban faji, vagy világnézeti okból elbocsátott munkavállalók kötelező visszavételéről elfogadott rendelettel (lásd a jelen jegyzőkönyv 18. napirendi pontját), mivel ezek visszavétele szükségképpen mások elbocsátását vonja maga után. Abban állapodtak meg, hogy nem kell új rendeletet kiadni e tárgyban, hanem a visszavételről szóló rendeletet kell kiegészíteni az elbocsátási tilalmat kimondó szakasszal. (MOL XIX-K-1-b 1945-5912) Az említett kiegészítést a 4800/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 14.) 12. és 13. §-a tartalmazza. Lásd még a 43. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját. 574