Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 35. 1945. június 15 554
35. 1945. június 15. hez fűződő rendkívüli közérdek vetette fel azt a gondolatot, hogy a kincstárjegyek a megállapított 1 %-tól eltérően a mindenkori leszámolási kamatláb mellett kamatozzanak, mindamellett a Bank az 1 %-ot meghaladó részt a kincstár nevére nyitandó „Kamatvisszatérítési számla" elnevezésű nyilvántartási számlán írja a kincstár javára. Ezt a számlát a Bank abban az esetben, ha arra a hiányok kiküszöbölése céljából szükség mutatkozik, igénybe vehetné. Ennek - a kincstár szempontjából esetleges kamattehertöbbletet jelentő - megoldásnak mintegy ellentételeként azonban a megoldás azzal egészíttetnék ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank tárcájában lévő korábbi kibocsátású kb. 12 milliárd névértékű kincstárjegyek is szintén a fenti elvek szerint kamatoznának. Egyébként az 5 milliárdos kincstárjegykölcsönnel kapcsolatban a felvétel módjának megváltoztatása is szükségesnek mutatkozik oly irányban, hogy a szóbanlevő kincstárjegykölcsön felvétele ne közvetlenül a Banktól, hanem a régebbi gyakorlatnak megfelelően a nagy fővárosi pénzintézetek útján történjék. Akkor ugyanis, amikor számolnunk kell a jövőben az ország külföldi adósságai tekintetében a hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokkal, nehéz lenne az államhitel tekintetében a hitelezők álláspontját figyelmen kívül hagyni. Ez az álláspont pedig nem kedvez a közvetlen jegybankigénybevételnek. Ugyanazok az indokok továbbá, amelyeknél fogva a Magyar Nemzeti Bank részére az 1 %-nál esetleges nagyobb kamatjövedelem lehetőségét is biztosítanunk kellene, a pénzintézeteknél is fennállanak, amelyek anyagi eszközeiktől nagyrészt megfosztva, de ugyanakkor erőteljesen emelkedett terheik viselésére (tisztviselői illetmények stb.) kényszerítve, nem képesek gazdasági feladatuknak eleget tenni. A pénzintézetek nehéz helyzetét részben könnyítené, ha az 5 milliárdos kincstárj egy kölcsönbe való bekapcsolásuk révén bizonyos kamatjövedelemhez jutnának. Ez a kamatjövedelem évi 1/2 % lehetne. így azután a kibocsátandó kincstárjegyek kamatozása a mindenkori bankkamatlábat 1/2 %-kal haladná meg. A pénzintézetek ilyen bekapcsolódása a távolabbi jövő szempontjából is helyes volna, mert a jövőben esetleg számolni lehet azzal, hogy a pénzintézetek - miután kissé megerősödtek - a kincstárjegyek egy részét nem nyújtják be a Nemzeti Bankhoz leszámítolásra, hanem saját pénzeszközeiket is befektetik kincs tár jegy kölcsönbe, ami a gazdasági érdekek szempontjából kívánatos. Ennek előrebocsátása után kérem a t. Minisztertanács felhatalmazását arra, hogy: 1. az 5 milliárd pengős kincstárjegykölcsönnek közvetlenül a Magyar Nemzeti Banknál való felvétele tárgyában eddig tett intézkedések hatálytalaníttassanak; 2. a szóbanlevő kölcsön 5 milliárd 45 pengő névértékben a Magyar Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábát 1/2 %-kal meghaladó kamatozású - ezidőszerint tehát 3,5 %kai kamatozó - 1/4 évenként lejáró és a szükséghez képest kibocsátandó kincstárjegyek ellenében a pénzintézetek útján vétessék fel; 3. a Magyar Nemzeti Bankkal olyan megállapodás köttessék egyrészt a régebbi kibocsátású kb. 12 milliárd, másrészt a most újonnan 5 milliárd pengő keretben kibocsátásra kerülő kincstárjegykölcsön tekintetében, hogy a Magyar Nemzeti Bank tárcájába került kincstárjegyek 1 %-os 46 kamatát meghaladó kamatrészt a Magyar Nem* Az előző két szót fekete ceruzával megjelölték. 46 Az „1 %-os" szavakat fekete ceruzával megjelölték. 565
