Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 30. 1945. május 25 468
30. 1945. május 25. 30/k. sz. melléklet (a 30/40. napirendi ponthoz) Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 5554/1945.Eln.szám Minisztertanácsi előterjesztés A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanácsa folyó évi április hó 25. napján azzal a kívánsággal fordult a minisztertanács elé, hogy az egyetemi tanárok igazoltatását különlegesen szabályozza. A különleges szabályozás módjára nézve olyan megoldást javasolt, amely felfogása szerint alkalmas arra, hogy az egyetem sokszázados önkormányzatának egyik értékes biztosítékát elvi alapon megoltalmazza. Az egyetem tanácsát Szent-Györgyi Albert egyetemi ny. r. tanár kezdeményezésére megtett ebben a lépésében, - amelyhez egyébként a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsa és a szegedi egyetem tanácsa is csatlakozott -, egyedül elvi szempontok vezették és távol állott tőle az a szándék, hogy azoknak a tanárainak védelmére emeljen szót, akik a múltban a magyar nép érdekei ellen vétettek és szembe kerültek a demokrácia gondolatával. Ezeket a tanárokat az egyetem önkormányzatának erejével maga kívánta saját köréből eltávolítani. Az egyetem tanácsának óhajtását a minisztertanács folyó évi május hó 4. napján tartott ülésében előterjesztésemre tárgyalás alá vette és a különleges szabályozás előkészítésére az igazságügyminiszter urat és engemet kért fel, addig pedig az igazolások további folytatását függőben tartotta. 69 A budapesti Nemzeti Bizottság a minisztertanácsnak az igazolások ideiglenes függőben tartására vonatkozó határozatát nem vette tudomásul, az orvoskarra kiküldött igazolóbizottság pedig az eljárásokat az érdekelt tanárok távollétében tovább folytatta. Az egyetemi tanárok és az egyetemi hatóság viszont tiszteletben tartva a minisztertanács határozatát, az igazolóbizottságok időközi határozatainak végrehajtását egyelőre mellőzte. Az ügy ilyen állásában az igazolások kérdésébe beavatkozott még az Orvosok és Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete is, amennyiben eltiltotta orvostagjait attól, hogy az igazolóbizottság függőben tartott ítéleteivel érintett tanárok klinikáján orvosi segédkezést fejtsenek ki, jóllehet az így munkájuktól eltiltott orvosokat a segédkezésre nem csupán hivatali esküjük kötelezi, hanem a segédkezés megtagadása orvosi esküjükkel is szembeállította őket. A klinikai segédszemélyzet a szakszervezet nyomását követve - jónak látta, hogy az egyetemi hatóság mellőzésével önmaga válasszon az egyes klinikák élére vezetőket. A budapesti klinikákon kialakult ennek a helyzetnek izgalmai csakhamar átterjedtek a hallgatókra is. A hallgatók kisebb része az érintett tanárok ellen támadólag lépett fel, s azokat távozásra szólította fel; míg a hallgatók nagyobb része a tüntető kartársaik ellen fordult. A zűrzavart és nyugtalanságot csak fokozta az, hogy az ügybe beleavatkozott a politikai rendőrség is s néhány orvostanhallgatót - köztük Szent-Györgyi Andrást, Szent-Györgyi Albert professzor unokaöccsét és gyakornokát is - előállította. Az előállított hallgatók közül 8-10, ismeretlen helyen, még ma is őrizetben van. Lásd a 26. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pontját. 495
