Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 27. 1945. május 18 421

27. 194S. május 18. A minisztertanács Wensky Károlynak a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökévé és Dr. Horváth Istvánnak alelnökévé való kinevezéséhez hozzájárul azzal, hogy azt a Nemzetgyűlés elnökénél a miniszterelnök javasolja.

3 [4] [Balogh] 3. A Közigazgatási Bíróság elnökévé Dr. Csorba Jánost, alelnökévé Kenessey Pongrácot javasolja. A minisztertanács Dr. Csorba Jánosnak Közigazgatási Bíróság elnökévé és Kenessey Pongrácznak alelnökévé való kinevezéséhez hozzájárul azzal, hogy a kinevezést a Nemzetgyűlés elnökénél javasolja.

4 [5] [Balogh] 4. A rendőrség fizetése és fegyelmezése szempontjából pártközi értekezlet volt, melyen a rendőrségnél előfordult többrendbeli visszásságok felszínre kerültek.

5 Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a gépkocsikat elsősorban arra a célra adja, hogy ezeket az eseteket orvosolják. A minisztereket felkéri, hogy gépkocsikat szerezzenek. Felveti a gyömrői esetet, ahol a munkaszolgálatosok szadista módon járnak el. Majd megemlíti a kalocsai és kiskőrösi kilengéseket is.

6 A belügyminisztert terv kidolgozására kéri fel. Erdei válaszában hivatkozik arra, hogy tervet már nem kell készíteni, miután már kész lettek s a kilengések főképp annak tulajdoníthatók, hogy a rendőrség még kezdeti stádiumában van és ellenőrzés hiányában - ami a gépkocsi-hiánynak tudható be - saját fejük szerint intézték jól-rosszul a dolgukat. 0 egyetért az igazságügymi3 Az előterjesztés megtalálható a jegyzőkönyv mellett. A Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének, Varga Imrének az 1945. március 13-án bekövetkezett halála után maga Wensky kérte a kinevezését a miniszterelnökhöz írt levelében. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége 1945. június 4-én hozta meg határozatát a kinevezésről. Wensky Károly (1884—?) a Pénzügyminisztériumban kezdte a pályáját. 1905 óta dolgozott ellenőrzési területen és 1936 óta volt a Legfőbb Állami Számvevőszék alelnöke, 1944. október 19-én a nyilasok elmozdították állásából. Dr. Horváth István (1882-?) 1907-től a Földművelésügyi Minisztérium, később az Igazságügyminisztérium tisztviselője volt. 1911-ben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez került. 1919-től a Népegészségügyi illetve a Népjóléti Minisztérium munkatársa. 1927-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár elnöke, majd az OTI alelnöke, utóbb elnöke volt. 4 Az Igazságügyminisztérium 2012/1945. E. sz. előterjesztése szerint Jakab Mihályt, a Kúria addigi másodelnökét az igazságügyi igazolóbizottság megfosztotta állásától s ügyét a népbírósághoz tette át; Csorba Jánost ezért eredetileg a Kúria másodelnökévé javasolta kinevezni. A jegyzőkönyv mellett azonban van egy másik - észrevehetőleg már a Miniszterelnökségen készült - előterjesztés is, amelyben Csorba Jánost a Közigazgatási Bizottság elnökévé és Kenessey Pongrácot alelnökévé javasolták kinevezni. Ez utóbbi javaslatot elfogadva, terjesztette tovább a minisztertanács az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségéhez, amely 1945. június 4-én hozta meg határozatát. Dr. Csorba János (1897-1986) jogász, 1930-tól a Kisgazdapárt tagja, 1941 novemberétől országgyűlési képviselője. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 elejétől a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja, 1945. január 21-től Budapest polgármestere, majd a Közigazgatási Bíróság elnöke. Kenessey Pongrác (1882-?) 1910-től Veszprém vármegyében tb. főszolgabíró, 1920-tól az enyingi járás főszolgabírója, majd 1931-től 1935-ig Veszprém vármegye főispánja volt. 5 Május 15-én tárgyalt a pártközi értekezlet a rendőrség kérdéséről. (PIL. 285. f. 6. cs 30. ő. e.) 6 Gyomron és a Gyömrői járás több községében, így Menden, Ecseren, Maglódon, Tápiósülyön, Tápióságon, Péteriben és Úriban történtek gyilkosságok. Egykori feljegyzések nyolcvanra tették a meggyilkoltak számát. Ezek az események közvetlenül a front elvonulása után következtek be, a korábbi rendszer helyi vezetőivel való leszámolás jellegével. Tény, hogy a kivizsgálás későn indult - s érdemben nem is zárták le az ügyet: a letartóztatott gyanúsítottakat szabadon engedték. (MOL XIX-A-1-j 1945-III-3067) A Kalocsán történtekről nincsenek adataink. A kiskőrösi helyzetről lásd a 25. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját. 422