Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390
26. 194S. május 4. 3. A Belügyminisztérium működésének a biztosítására, a megrongált épületek és berendezési tárgyak helyreállítására, jármüvek és üzemanyag költségeinek a biztosítására 10 millió pengő hitelre van kikerülhetetlenül szükség. A felsorolt és indokolt tételek összesen 45 millió pengőt tesznek ki, amely összegnek az engedélyezését a minisztertanácstól tisztelettel kérem. Budapest, 1945. április 18. Erdei Gépelt tisztázat Erdei Ferenc saját kezű aláírásával. A két lapra terjedő előterjesztés második lapjának bal szélére Miklós Béla grafit ceruzával a következőket írta: „1. ponthoz. A hitel felhasználása a pénzügymin. revizorok bevonásával történjék, önkormányzatoknál, városi és községi költségvetést megsürgetni. 2. pont. Rendőrség létszámát a Püm-el együtt állapítani meg. Mi" 26/e. sz. melléklet (a 26/19. napirendi ponthoz) 60 050/1945 IV. a. Minisztertanácsi előterjesztés A belső állami élet rendezésével kapcsolatban az államkincstárnak igen nagy összegű pénzszükséglet fedezéséről kell gondoskodnia. Ennek a pénzszükségletnek fedezése céljából ez idő szerint megfelelő állami bevételek egyáltalában nem vagy csak elenyészően kis mértékben állanak rendelkezésre. A megzavart gazdasági helyzet viszont nem teszi lehetővé azt, hogy az állam a pénzszükséglet fedezéséhez szükséges összegeket a hitelszervezetnél hitel-igénybevétel útján teremtse elő. Egyedül járhatónak az a megoldás mutatkozik, hogy az w állam hiteligényét közvetlenül a Magyar Nemzeti Banknál elégítse ki. Ennek a megoldásnak akadálya azonban a Magyar Nemzeti Bank alapszabályai 98 50. cikkében foglalt az a tilalom, amely kizárja azt a lehetőséget, hogy az állam a bank eszközeit közvetlenül vegye igénybe. Ebben a kényszerhelyzetben kénytelen vagyok tehát javasolni, hogy a t. Minisztertanács az 1939: II. te. 158. §-ában" foglalt felhatalmazás alapján további intézkedésig 97 A mondat ezután következő részét piros ceruzával aláhúzták. 98 A Magyar Nemzeti Bank alapszabályát a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V, te. tartalmazza. 99 A törvényre utaló szavakat grafit ceruzával zárójelbe tették, majd ismételten áthúzták; a lap szélére, ennek helyébe illesztendő módon Miklós Béla grafit ceruzával a következőket írta: „nemzetgyűlési felhatalmazás alapján." Az 1939. évi II. tc.-re való hivatkozást az Igazságügyminisztérium és a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium is kifogásolta, mondván, hogy a minisztérium az államvezetéssel kapcsolatos intézkedéseket az Ideiglenes Nemzetgyűléstől 1944. december 22-én kapott felhatalmazás alapján adja ki és más felhatalmazásra nem szükséges és nem is célszerű hivatkoznia. (MOL XIX-G-l-a 1945-4758) A 1939. évi II. te. 158. §-a kimondta, hogy a „minisztérium a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ és a M. Kir. Postatakarékpénztár ügyvitele és üzletvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg." 416
