Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - A miniszterek, a kormány összetételének változásai 32
nyokon belüli erőviszonyokhoz hasonló helyzetet szeretett volna teremteni, és erőteljes baloldali térfoglalást akart megvalósítani. Szovjet részről azonban végül is - feltehetőleg a szövetséges hatalmak közelgő potsdami értekezletére tekintettel, elkerülendő egy radikális kormányátalakítás várható nyugati bírálatát - csak kisebb változtatásokat engedélyeztek, s úgy, hogy a pártok részvételi aránya ne boruljon fel. Ugyanakkor viszont a pártok vezetőivel ez ügyben folytatott tárgyalások során gondosan ügyeltek arra, hogy a személycserék mégis a baloldal megerősödését eredményezzék. 81 Közben, az elhúzódó kormányválság és a kibontakozást célzó tárgyalások ideje alatt előtérbe került Valentiny Ágoston leváltásának a gondolata, aki főleg a népbíróság hatáskörébe tartozó ügyek külön nyomozószervének a felállítása és a Belügyminisztérium hatásköréből való elvonása kérdésében konfliktusba került a kommunistákkal, de a saját pártjával is. A kormány átalakítása végül mégsem a baloldal által hónapok óta támadott miniszterek lecserélésével kezdődött el. 1945. május 11-én, reális igények alapján létrehoztak egy új tárcát, az Újjáépítési Minisztériumot s ennek vezetésére a Kisgazdapárt „front embere", Nagy Ferenc 82 kapott megbízást. Ugyanekkor Gábor Józsefet visszahívta a kormányból a Kommunista Párt, és helyére - mintegy ellensúlyozandó Nagy Ferenc kormányba kerülésével a Kisgazdapárt szerepének erősödését - Gerő Ernőt neveztette ki. Hasonló megfontolásnak engedve, 1945. június l-jén, Takács Ferenc megbízatásának a pártja részéről történt visszavonása után került sor Bán Antalnak, 83 a talán legtehetségesebb szociáldemokrata pártvezetőnek a miniszteri kinevezésére. Csak július 21-én váltották le a két, legerősebb támadásoknak kitett minisztert: Vásáry Istvánt és Faragho Gábort, kinevezve az ugyancsak kisgazdapárti Oltványi Imrét 84 pénzügyminiszterré és a szociáldemokrata párti Rónai Sándort 85 közellátásügyi miniszterré. Ezzel egyidőben került sor a szociáldemokrata Valentiny Ágoston igazságügyminiszter Ries Istvánnal 86 való felváltására. Nagy Ferenc bevonásával tulajdonképpen kiegyenlítődött a Kisgazdapárt és a Kommunista Párt részvételi aránya: ettől kezdve mindkét párt 3-3 miniszterrel vett részt a kormányban. Majd az újabb cserékkel a pártok arányában annyiban is változás történt, hogy Rónai Sándor kinevezésével a harmadik nagy pártnak szintén három minisztere lett a kormányban. 1945. augusztus l-jétől tehát a következő volt a kormány összetétele: Miklós Béla miniszterelnök - pártonkívüli Vörös János honvédelmi miniszter - pártonkívüli Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter - Polgári Demokrata Párt, illetve pártonkívüli Gyöngyösi János külügyminiszter - Kisgazdapárt Oltványi Imre pénzügyminiszter - Kisgazdapárt Nagy Ferenc újjáépítési miniszter - Kisgazdapárt Nagy Imre földművelésügyi miniszter - Kommunista Párt Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter - Kommunista Párt Molnár Erik népjóléti miniszter - Kommunista Párt Ries István igazságügyminiszter - Szociáldemokrata Párt 39
