Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 24. 1945. április 25 368
24.1945. április 25. [18] [Teleki] 7. Az elmenekültek ügyének tárgyalásánál 20 élénk vità van. Nagy menekültügyi hivatal 21 felállítását javasolja, a külügy vagy belügy kebelében. Gyöngyösi úgy véli, hogy először a [SZ]EB-bel lenne letárgyalandó. A menekültekre vonatkozólag ismertet 22 egy Csehszlovákiából eredő és Baloghtól kapott nyilatkozatot, amelyik szerint a magyarok sorsa ott bizonyára igen kétséges és nehéz. 23 Ezzel kapcsolatban a cseh és szlovákok közötti ellentétekről tesz említést és reméli, hogy a csehek be fogják mielőbb látni, hogy a magyarokra szükségük van. Kárpátalja a valóságban Csehszlovákiáról már levált. 24 Erdei a jugoszláviai nehéz helyzetről beszél, ahonnan eddig a csángók és kb. még 10 000-en lettek a határon áttéve. 25 A magyarokat népi elkeseredéssel kezelik s ő úgy látja jónak, hogy ez ellen nekünk is népi önvédelemmel kell szembeszállni. Bár Jugoszlávia a legfölényesebb helyzetben van velünk szemben, azonban ott van Szlovákia, amelyik semmi esetre sincs kevésbé a fasizmus bűne által megbélyegezve - sőt, és mégis hallatlanul üldözik a magyarokat. Nagy nem tartja helyesnek a belügyminiszter felszólalását, mert a népi önvédelem csak újabb retorziókra vezethet, nekünk pedig csak az a mód áll rendelkezésünkre, hogy az igazi demokratikus úton haladva ezzel szerezzünk idővel elégtételt magunknak. Gyöngyösi: Talán a szavak megfogalmazása nem volt egész helyes a belügyminiszternél, nagyjában mégis egyetért vele, mert valamit tenni kell. O, mint külügyminiszter nem tehet, azonban a sajtó szabadabb, tehát itt akar hangot adni. Jugoszláviát ő másképp látja mint a belügyminiszter, ott a helyzet nem annyira rossz. Romániában a vidék nehezebb, ahova a kormánynak a keze nem ér el, azonban Szlovákiában szerinte Benes vagy elmegy, vagy energikus kézzel fog belenyúlni a helyzetbe. 26 20 Lásd a 24/e. sz. mellékletet. 21 Menekültügyi kormánybiztos kinevezésének terve már a február 1-jei minisztertanácsi ülésen (7. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontja) is felmerült. A kérdés rendezésére a Népgondozó Hivatal felállítása formájában került sor. (26. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontja) 22 Ezt a szót a jegyzőkönyvvezető utólag, tintával írta be a legépelt szövegbe. 23 Minden bizonnyal a csehszlovák kormány április 5-én közzétett kassai programjáról van szó, amely az ottani magyar lakosságot kollektive felelőssé tette Csehszlovákia felbomlásáért, ennek alapján az igazolt antifasiszták kivételével megfosztották a magyarokat állampolgárságuktól. Kimondták, hogy magyar nemzetiségű a földosztásban nem részesülhet, tömeges menekülésre kényszerítették nem csak az 1938 után oda települt magyarokat, de az ott őslakos magyarságot is. 24 A cseh és szlovák ellentét kapcsán tett utalás nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy a cseheknek a szlovák nacionalizmus ellensúlyozásában lehetett volna szükségük a magyarokra. Benes már az 1943. december 12-én, a csehszlovák-szovjet egyezmény megkötése alkalmával lemondott Kárpátaljáról a Szovjetunió, illetve az Ukrán Szövetségi Köztársaság javára. Az erről szóló egyezményt azonban csak 1945. június 29-én írták alá. 2 ' Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 2. és 3., a 8. sz. jegyzőkönyv 8. és a 15. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pontját. 26 Gyöngyösi helyzetértékelése nem volt egészen pontos. Tito kormánya valóban tett intézkedéseket a helyzet konszolidálására, de a magyarellenes helyi akciók folytatódtak, sőt helyenként Magyarország területére is átterjedtek. Romániában nem csak helyileg voltak magyarellenes megnyilatkozások, de például a Groza-kormány igazságügyminisztere is olyan rendeletet adott ki, amely szerint a német és magyar csapatokkal elmenekült magyarokat olyanoknak kell tekinteni, mint akik a román állampolgárságukat elvesztették, s ha Romániába visszatérnek, ellenséges allattvalóknak minősülnek, bírói fórumok nem adhatnak számukra segítséget javaik visszaszerzéséhez; a gyulafehérvári és nagyszebeni görögkeleti egyházi vezetők pedig az erdélyi magyarság kitelepítésére tettek javaslatot. (MOL XIX-J-1-k 70. doboz „SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékek" c. dosszié 1945-32 203/pol., lásd továbbá: Új Fórum I. év. 1. sz. Az erdélyi kérdés 1945-1946-ban.) 372
