Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 23. 1945. április 23 357
23. 194S. április 23. [26] [Takács] 5. A MA VAG vezérigazgatójává Borbély Kálmánt hozza javaslatba 27 , melyet a minisztertanács elfogadott. [27] [Takács] 6. Scharbert Gyula megbízatásával 28 kapcsolatban, vita után úgy határoznak, hogy a kereskedelmi és az iparügyi miniszter a kérdést előzőleg maguk között tárgyalják meg. [28] [Takács] 7. Magyar-Amerikai Olajipar Rt. kölcsönének ügyét a következő minisztertanács elé utasították. 29 [29] Gábor kéri, hogy a miniszterek a pécsi szénnel kapcsolatos igényüket jelentsék be nála sürgősen. 30 27 Az Iparügyi Minisztérium 50 715/1945. II. Csop. sz. előterjesztésében - utalva arra, hogy az állami vasgyárak ügyvitelének szabályozásáról szóló 4250/1925. ME sz. rendelet (MRT 1925. 94-99. p.) 10. §-ának második bekezdésében foglalt 14. pont értelmében a MA VAG vezérigazgatójának kinevezéséről a minisztertanács jogosult határozni - tett javaslatot Borbély Kálmán személyére, minthogy az 1944. május 3-án kinevezett vezérigazgató, dr. Vietorisz József a háborús és politikai helyzet következtében nyugatra távozott és a sajtóban közzétett felhívás ellenére nem tért vissza. Borbély Kálmán (1894-?) okleveles gépészmérnök 1922-től dolgozott a MÁVAG-ban. 1942-től a gyár műhelyi osztályát vezette, 1943-tól műszaki főtanácsos, egyben a budapesti gyár igazgatóhelyettese, a vezérigazgató eltávozása után, 1944 végétől pedig ténylegesen a gyár vezetője volt. 28 Az Iparügyi Minisztérium előterjesztéséből kitűnik, hogy Scharbert Gyulát az ipari jóvátételi szállítások szervezését szolgáló iroda létrehozásával és irányításával kívánták megbízni. Az iroda, illetve vezetőjének feladatává kívánták tenni a szállítandó ipari termékek mennyiségének, minőségének, értékének és a szállítási határidőnek a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia kormányaival, illetőleg magyarországi meghatalmazottaival a szükséges előkészítő tárgyalások lefolytatását; a szállítandó ipari termékeknek a lehetőség határain belül magyar, szükség esetén külföldi vállalatoktól való beszerzésének előkészítését és az előszerződések megkötését; e teendők végrehajtásának ellenőrzését; az ipari miniszter e körben kiadott utasításainak végrehajtását. Az indoklás szerint az iroda felállítása azért vált szükségessé, „mert az iparügyi miniszter hivatala szerződések kötésére és vállalkozások lebonyolítására és azok rendszeres ellenőrzésére, hivatali jellegénél fogva, kevésbé alkalmas." Az előterjesztés mellett megtalálható a Scharbert Gyulával megkötni kívánt részletes megállapodás tervezete. A tervezett iroda feladatát részben a Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság, részben pedig az Iparművek Képviselete Allamérdekű Rt. (IKART), az állami vasgyárak kereskedelmi vállalata látt el. Scharben Gyula gépészmérnök, 1903-tól 1913-ig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének szolgálatában állt. 1913-tól 1921-ig a Ganz cég fiumei, majd utána a budapesti hajógyárának vezető beosztású munkatársa, 1945 után a Ganz hajózási vállalat ügyvezető igazgatója volt. 1948-ban nyugdíjazták. M A következő minisztertanácsi üléseken nem került napirendre ez a kérdés. A Magyar-Amerikai Olajipar Rt. ügyét legközelebb június 27-én tárgyalták, amikor már arról volt szó, hogy a vállalatot visszaszolgáltatják eredeti tulajdonosának. (37. sz. jegyzőkönyv 33. napirendi pont.) 30 Lásd a 21. sz. jegyzőkönyv 17. napirendi pontját és jegyzetét, valamint a 22. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját. 364
