Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 23. 1945. április 23 357
23. 1945. április 23. [3] [Balogh] 2. Szele Mihály V. fizetési osztályba való kinevezéséhez, valamint Kerék Mihály IV. fizetési oszt. kinevezéséhez továbbá Bacsó Ferencnek az V. fiz. oszt., Újhelyi Szilárdnak a IV. fizetési osztályba való kinevezéséhez a minisztertanács hozzájárult. Ugyancsak hozzájárult a minisztertanács Dr. Cseh Jenő népfőügyészhelyettessé való kinevezéséhez, mely utóbbinál Nagy az ügynek pártközi értekezlet elé vitelét kívánta, Valentiny azonban biztosította, hogy a Nemzeti Bizottság és [a] szakszervezet ajánlotta. 3 [4] [Balogh] 3. Szent-Györgyi Albertnek a hadifogoly és deportáltak ügyében írt levelét ismerteti, melynél Miklós megjegyzi, hogy Szent-Györgyi nála járván azt mondta, hogy kizárólag a kormány felelős azért, hogy a deportáltak és a hadifoglyok még mindig nem kerültek haza és ő nemzetközi nevével óhajtja az ügyet kedvezően elintézni. Kérte, hogy erre vonatkozó felhatalmazást kapjon. Nagy, Vörös, Vásáry: Nem tartják erre illetékesnek, sem jónak Szent-Györgyit. Gyöngyösi ugyanilyen véleményen van, megjegyezve, hogy több mint 11 000 elhurcolt érdekében járt közben, melynek eredményeképpen 10 200 nevet visszaadtak s neki az a benyomása, hogy a kérdés csak a háború végén lesz elintézhető. Éppen ezért egyelőre a hadifoglyok 4 elhelyezése és egészségügyi szempontja [sic!] feljavítását tűzte maga elé. Miklós a vita végeztével az ügyet összefoglalja 1 Szent-Györgyi orosz-magyar kulturális kapcsolatokat is veszélyben látja, [sic!] ha nem történik valami, 2 veszekszik az oroszokkal, 3 fenyegetődzik azzal, hogy ha célt nem tud elérni, publikálni fogja külföldön. 5 Szele Mihály mérnök, az Iparügyi Minisztériumhoz nyert kinevezést, a jóvátételi ügyek bizottsági tárgyalásán állandó jelleggel képviselte tárcáját. Kerék Mihály (1902-1990) közgazdász, agrárpolitikai szakértő; 1936-tól, majd 1945-től ismét a Kisgazdapárt tagja. 1924-től 1930-ig a Magyar Mezőgazdák szövetkezetének tisztviselője; 1930-tól 1941-ig a Magyar Gazdaszövetségnél dolgozott. 1941-ben országos szociális felügyelő lett, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap birtokpolitikai osztályát vezette. 1945-ben bekapcsolódott a földbirtokreform végrehajtásába, március 27-én miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Az Országos Földbirtokrendező Tanács tagjaként az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatójává nevezték ki. 1945 októberében a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ ügyvezető alelnöke lett. Később a Magyar Országos Szövetkezeti Központ és az Országos Szövetkezeti Tanács alelnöke, illetve elnöke. 1948 őszén visszavonult a közéleti szerepléstől. Bacsó Ferenc (1902-) 1927-től állt közszolgálatban, 1935-től dolgozott az Igazságügyminisztériumban, 1939ben lett miniszteri osztálytanácsos, ekkor miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházva a törvényelőkészítő osztály vezetője volt. Újhelyi Szilárd (1915-1996) politikus, a Márciusi Front egyik kezdeményezője. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 május elsejétől a Népjóléti Minisztériumban miniszteri osztályfőnök, majd államtitkár. 1951-ben koholt vádak alapján elítélték, 1954-ben rehabilitálták. 1956-ban Nagy Imre köréhez tartozott. 1962től a film-ügyek irányításban dolgozott. Dr. Cseh Jenő 1945 előtt is az Igazságügyminisztérium magánjogi és közjogi osztályának előadója volt. 4 Ez után - feltehetőleg a jegyzőkönyvvezető - tintával írta be az „elhelyezés" szót. 358
