Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 18. 1945. március 19 288
18.1945. március 19. sárlási engedélyek kiadását. 9 A deportáltak 10 mielőbbi felszabadítása érdekében kívánatosnak látja, hogy a kormány a [SZ]EB-nél interveniáljon, mert neki is sikerült először 500, majd 1800 vasutast kiszabadítani. A postásokból" zászlóaljakat fognak összeállítani, oda összekötő tiszteket osztanak majd be. A honvédelemmel az ügyet már meg is beszélte. Végül tisztázandónak látja a magyar postások és vasutasok 12 kérdését egy előfordult esetből kifolyólag, mert érzése szerint azokkal - a németekkel szemben - különbséget tesznek. Faragho a 20 000 tonna élelemmel kapcsolatos elosztásra vonatkozólag szólal fel. 13 [sic!] [2] Csukásy felolvassa az iparügyi miniszter bejelentését arról, hogy a szénszállítmányok Budapestre egyrészt nagyon lassan érkeznek, másrészt több vagont már a beérkezés előtt az oroszok foglaltak le. Gábor tudomásul veszi, a vagon-lefoglalásokról nem tud semmit. 14 [3] Balogh: A nemzeti bizottságok működésével kapcsolatban a pártok vezetőivel megbeszélést folytatott, arra a megállapodásra jutottak, hogy ők fognak egyelőre odahatni, hogy a működésükben jogellenességek elő ne forduljanak s ezért pillanatnyilag rendeleti úton való szabályozás nem lesz. 15 9 Ezt a mondatot Gábor József utólag, tintával írta be a szövegbe. 10 A zsidó deportáltakra, illetve a szovjet fogságba került polgári személyekre gondolt. A kérdést Gyöngyösi 1945. április 4-én Puskin követnél tett látogatása alkalmával vetette fel. Közölte Puskinnal, hogy „a deportáltak felkutatása és hazabocsátása érdekében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által előírt kérdőívnek kitöltése folyamatban van." Kérte, hogy „addig is tétessék lehetővé az, hogy a deportáltak, vagy közvetlenül értesíthessék családjukat, vagy legalább a Magyar Kormány kapjon tájékoztatást, hogy kiket hova vitettek el és milyen egészségi állapotban vannak." Puskin Ígéretet tett a kérés teljesítésére. (MOL-XIX-J-1-j 1945-IV100.2) 11 A „postásokból" szót Gábor József tintával áthúzta és fölé írta a „távírdászokbóí" szót. 12 A „magyar" valamint az „és vasutasok" szavakat Gábor József utólag tintával írta be a szövegbe. 13 Budapest kapott 500 vagon kenyérgabonát, 20 vagon húst és 50 vagon cukrot; Salgótarján 30 vagon kenyérgabonát, 1 vagon húst és 1 vagon cukrot, míg Miskolc, Diósgyőr, Ózd és a bányák összesen 30 vagon kenyérgabonát, 1 vagon húst és 1 vagon cukrot vehettek át. (MOL XIX-J-1-j 1945-IV-579. 25 729) 14 Az előző hat szót Gábor József utólag tintával írta be a szövegbe. 15 A nemzeti bizottságokról lásd az 1. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját és 6. jegyzetét, valamint a 16. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 2. jegyzetét. A nemzeti bizottságok működéséről szóló kormányrendelet tervezetét az 1945. március 19-én tartott pártközi értekezlet tárgyalta. Az értekezlet - a Kommunista Párt javaslata alapján - elfogadta azt az álláspontot, hogy a nemzeti bizottságokról ne kormányrendelet intézkedjék, hanem politikai eszközökkel kell hatni rájuk és a demokratikus pártoknak közösen kell elérniük azt, hogy ne lépjék túl feladatkörüket. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok nem hatóságok, nem avatkozhatnak be a közigazgatásba, és nem szerepelhetnek a kormányhatóságok mellett második hatalmi fórumként, csak tanácsadó és ellenőrző szervek, egyben „a nép politikai mozgatásának szervei a rekció elleni harcra". Felhívta a figyelmet az értekezlet, hogy állást kell foglalni minden kísérlet és tendencia ellen, amely a nemzeti bizottságok feladatkörének további szűkítésére irányulna. A Szociáldemokrata Párt rámutatott az érem másik oldalára is, nevezetesen arra, hogy a kormány - mindenekellőtt a közigazgatás és a közrendészet területén - „minél sürgősebben hajtson végre valóban demokratikus rendezést, hogy ne álljanak elő olyan esetek, amikor lehetetlen nem fellépni a politikai szerveknek a visszásságok ellen." (A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Kossuth Könyvkiadó, 1967. Szerkesztette: Rákosi Sándor és Szabó Bálint. 616-618. p.) Lásd még a 21. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 290
