Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 17. 1945. március 17 282
17. 1945. március 17. felhatalmazást vagy megbízást nem adtam erre a hozzájárulásra 10 . A rendeletet és a keresztülvitelét törvényellenesnek tartom. Teleki Csukásy G. Lajos Gépelt tisztázat a miniszterek és a jegyzőkönyvvezető saját kezű aláírásával, valamint Teleki Géza ugyancsak saját kezűleg írt megjegyzésével. A jegyzőkönyv mellett megtalálható Miklós Béla előterjesztésének teljes szövege, ez azonban érdemben nem tartalmaz többet, mint amit a jegyzőkönyvben is rögzítettek, közlésétől ezért eltekintettünk. A minisztertanácsi ülésről beszámolót közölt a Néplap is. Ebben Nagy Imre előterjesztésének egy teljesebb, ünnepélyes hangvételű - feltehetően a ténylegesen elhangzottnak megfelelő - változata olvasható, s a miniszterek hozzászólásainak is valamivel részletesebb összefoglalása található. (Néplap 1945. március 18.) A földreform kidolgozásának történetére nézve lásd Paál Jób és Radó Antal A debreceni feltámadás 1947 c. kötetének így jutott földhöz az ország népe c. fejezetét, továbbá Donath Ferenc Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Akadémiai Kiadó 1969. c. kötetének különösen II. fejezetét. 171a. sz. melléklet 224/1945. Ein. sz. Miniszterelnök Úr! A Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának legutóbb f. hó 12-én tartott ülésén, foglalkozva a Nemzetgyűlés összehívásának kérdésével, felkért arra, hogy a Nemzetgyűlést április hó első napjaira, lehetőleg Budapestre hívjam össze. 11 Ugyanekkor felkérte a Nemzetgyűlés elnökségét és a kormányt, hogy a Nemzetgyűlésnek Budapesten való összehívásának előfeltételeit az Ellenőrző Bizottsággal tisztázza, kérje fel az Ellenőrző Bizottságot a szükséges technikai eszközök rendelkezésére bocsátására és felkérte a kormányt, hogy gondoskodjék a Nemzetgyűlés tagjainak budapesti elhelyezéséről és élelmezéséről. Ezt a határozatot elsősorban az az elgondolás szülte, hogy egyrészt a Politikai Bizottság kommunista párti tagjainak javaslata 12 , másrészt azonban a bizott10 Balogh István egy cikk kapcsán 1965. március 4-én a következőket írta Komócsin Zoltánnak, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének. „Soha nem fordult elő, hogy miniszter helyen a miniszterelnökségi államtitkár szavazott volna, mindig más minisztert bizott meg az esetleg távol lévő miniszter az ő helyettesítésével. Ebben az esetben a törvényjavaslat hordereje tette szükségessé, hogy ne legyen »távollévő« miniszter. Ha hiteltérdemlően nem tudtam volna igazolni a távollévő kultuszminisztertől nyert felhatalmazásomat, a minisztertanács annak gyakorlásához nem járult, nem járulhatott volna hozzá. Miután azonban hozzájárult, szavazatomat elfogadta, és így az egyhangúság a nagy jelentőségű törvényjavaslatra vonatkozólag biztosítva volt. Nem lehet kétséges, hogy Teleki, aki nekem kifejezetten nem erre a törvényjavaslatra adott felhatalmazást, hanem általában az ő helyettesítésére, talán nem gondolt arra, hogy távollétében én ilyen nagy jelentőségű törvényjavaslatánál is gyakorolni fogom felhatalmazásomat." (PIL 867.f. 1/b 286) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ülésen jelenlévők felsorolásában nem szerepelt Takács Ferenc, nem is szólalt fel, ami szintén arra utal, hogy nem volt jelen az ülésen; neve csak az - utólagosan eszközölt - aláírások között látható. 11 Lásd a 16. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját és jegyzetét. 12 Révai József a Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében 1945. március 9-én levélben kérte Zsedényit, hogy a március 12-ére összehívott politikai bizottsági ülés napirendjére vegye fel a Nemzetgyűlés összehívásának ügyét a földreformról szóló javaslat tárgyalása és törvényerőre emelése, valamint a nagy-budapesti nemzetgyűlési képviselők választásának előkészítése céljából. (PIL 274. f. 9. cs. 4. ő. e. 7.1.) 285
