Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 16. 1945. március 10 273

16. 1945. március 10. a fennálló törvények és rendeletek végrehajtását akadályozzák, a fenálló törvények szerinti következményekkel felel[nek]. (BTK. 172. §., 1921:111. te.)

25 A kormány az ilyen cselekményt elkövető, vagy hatáskörét túllépő nemzeti bizottsági tag visszahívására és új bizottsági tag kiküldésére hívhatja fel a visszahívandó tagot beküldő politikai pártot. E felhívás kibocsátásával a kifogásolt nemzeti bizottsági tag bizottsági tagsága azonnal megszűnik. 11.5 Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. március hó miniszterelnök MOL XIX-L-l-a-2 1945-16 484 Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. A rendelettervezet hátlapján a Pénzügyminisztérium 1945. március 19-i keltezést tartalmazó iktatóbélyegző-lenyomata látható. Alatta Vásáry kézírásával a következő feljegyzés olvasható: „Napirendről levétetett. Tudomásul szolgál. 1945. március 19. Vásáry". A rendelettervezetnek lehetett több, a tárgyalások során formálódott változata. Erre utal az, hogy A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948 (Kossuth Könyvkiadó, 1967. Szerkesztette: Rákosi Sándor és Szabó Bálint) c. kötet 616. oldalon a pártközi értekezlet előtt ismertetett tervezetből idézett részlet (a PJL 285. f. 2. es. 18. o.e. 121. oldalra hivatkozva) nem azonos minden tekintetben a fent közölt szöveggel. Az ott idézett szövegben egyebek mellett a következő kitétel is szerepelt: „A kormány a közrendet és jogbiztonságot veszélyeztető nemzeti bizottságot elkerülhetetlen szükség esetén feloszlatja és a pártokat új nemzeti bizottságok felállítására hívja fel." 25 A Btk, azaz az 1878. évi V. te. 172. §-a szerint két évig terjedhető államfogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az, aki gyűlésen nyilvános szóval vagy nyomtatvány terjesztése által bűntett vagy vétség elkövetésére, törvény ellen vagy hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz vagy tesz. Ugyanezt a büntetést helyezte kilátásba, ha valaki valamely osztály, nemzetiség, vagy hitfelekezet gyűlöletére biztat, vagy a tulajdon, illetve a házasság intézménye ellen izgat. Az 1921. évi III. te. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szólt s különösen szigorú - öt évi fegyháztól halálos ítéletig terjedő - büntetéseket helyezett kilátásba a valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmak, szervezkedések vezetői, részesei számára. 281