Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 16. 1945. március 10 273
16. 1945. március 10. vállalja-e a felelősséget a szabályzat-módosítással kapcsolatban, avagy azt a Nemzetgyűlés elé utalja. Ezt a kérdést azért teszi fel, mert mind a kettő régente a Legfelsőbb Hadúr 8 joga volt. Teleki: A két kérdés között igen nagy különbség van, az egyik egy alkotmányjogi, a másik egy szabályzatnak a módosítása. Egy szabályzat végrehajtásának módosításához a minisztertanács nyugodtan hozzájárulhat. Ugyanígy nyilatkozott Valentiny is. A minisztertanács úgy döntött, hogy az ilyen főhadúri jogba ütköző, de alkotmányjogi kérdésben a felelősséget vállalja, azonban utólagos jóváhagyást a Nemzetgyűléstől fog kérni. 9 [3] Takács: Borsodi sajóbalparti bányamunkások részére kér 10 pénzkiutalást. Ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy hétfőn, vagy kedden a bányákat a helyszínen át fogják venni és a bányákat általában államosítani akarja. Megemlíti, hogy bár az oroszoktól több bányát saját kezelésbe kapunk át, a jelentősek még az ő kezükben maradnak. " Gábor ezzel kapcsolatban utal arra, hogy ezek a bányák még a hadizónába esnek, viszont a pécsi szenet már lehet fokozatosan átszállítani. A minisztertanács az egymillióháromszázezer pengő kiutalásához hozzájárult. [4] Takács Nagy-Budapest munkásbérrendezése ügyében terjeszt elő javaslatot. 12 Megemlíti, hogy egy igen sürgős megoldásra váró probléma és ha nem fognak központilag segíteni, akkor helyileg fognak helytelen megoldásokat találni. Ezzel kapcsolatban felveti azt a kérést is, hogy a rendeletről Budapestet már előzőleg értesíthesse, mert a közlöny nem csak hogy nehezen jut rendeleti helyére, azonban most már kinyomtatásával is baj van. 8 Azaz a kormányzó joga volt.Lásd a 14. sz,. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. ' Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szeptemberi ülésszakán a kormány munkájáról tartott beszámolójában Miklós Béla kellő részletességgel szólt a honvédségről, de a főhadúri jog gyakorlására nem tért ki. Csak az államfői jogok rendezéséről a Kisgazdapárt által 1946 elején készített törvénytervezetben került ismét előtérbe a gondolat, olyan formában, hogy „az elnök gyakorolja a honvédelmi miniszter útján a magyar hadsereg felett a felügyeleti jogot és ő nevezi ki a hadsereg főparancsnokát." (PIL 283. f. 10. cs. 241. o.e.) Magyarország államformájáról alkotott 1946. évi I. tc.-be azonban ez már nem került be az elnököt megillető jogok közé. 10 Itt tintával írva szerepel az összeg: 1 370 000. " 1945. február 22-én kelt, 50 463/1945. sz. levelében az iparügyi miniszter 61 bánya feletti rendelkezési jog visszaadását kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökétől. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz) Az átadás ellenére azonban, mint az Iparügyi Minisztériumnak a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett 61 188/1. 4./1945. sz. leveléből kitűnik, még júliusban is „olyan panaszok érkeztek Tatabányáról, Pécsről, továbbá a Magyar-Amerikai Olajipari Rt igazgatóságától, hogy a bányászat termelésével ma is csak az orosz katonai parancsnokságok rendelkeznek." (MOL u. ott.) Mint ismert, a bányák államosítására csak jóval később kelrült sor. Tildy Zoltán kormánya - a Nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján - a 12 200/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. december 20.) intézkedett a szénbányák 1946. január 1-jei állami kezelésbe vételéről. A szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. te. csak 1946. július 26-án került kihirdetésre. 12 Az előterjesztés szövege megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Lásd az 50 775/1945 IpM rendeletet, MK 1945. március 13. 275