Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 16. 1945. március 10 273

16. 1945. március 10. vállalja-e a felelősséget a szabályzat-módosítással kapcsolatban, avagy azt a Nemzet­gyűlés elé utalja. Ezt a kérdést azért teszi fel, mert mind a kettő régente a Legfelsőbb Hadúr 8 joga volt. Teleki: A két kérdés között igen nagy különbség van, az egyik egy alkotmányjogi, a másik egy szabályzatnak a módosítása. Egy szabályzat végrehajtásának módosításához a minisztertanács nyugodtan hozzájárulhat. Ugyanígy nyilatkozott Valentiny is. A minisztertanács úgy döntött, hogy az ilyen főhadúri jogba ütköző, de al­kotmányjogi kérdésben a felelősséget vállalja, azonban utólagos jóváhagyást a Nemzetgyűléstől fog kérni. 9 [3] Takács: Borsodi sajóbalparti bányamunkások részére kér 10 pénzkiutalást. Ezzel kap­csolatban bejelenti, hogy hétfőn, vagy kedden a bányákat a helyszínen át fogják ven­ni és a bányákat általában államosítani akarja. Megemlíti, hogy bár az oroszoktól több bányát saját kezelésbe kapunk át, a jelentősek még az ő kezükben maradnak. " Gábor ezzel kapcsolatban utal arra, hogy ezek a bányák még a hadizónába esnek, vi­szont a pécsi szenet már lehet fokozatosan átszállítani. A minisztertanács az egymillióháromszázezer pengő kiutalásához hozzájárult. [4] Takács Nagy-Budapest munkásbérrendezése ügyében terjeszt elő javaslatot. 12 Meg­említi, hogy egy igen sürgős megoldásra váró probléma és ha nem fognak központi­lag segíteni, akkor helyileg fognak helytelen megoldásokat találni. Ezzel kapcsolatban felveti azt a kérést is, hogy a rendeletről Budapestet már előzőleg értesíthesse, mert a közlöny nem csak hogy nehezen jut rendeleti helyére, azonban most már kinyomta­tásával is baj van. 8 Azaz a kormányzó joga volt.Lásd a 14. sz,. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. ' Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szeptemberi ülésszakán a kormány munkájáról tartott beszámolójában Mik­lós Béla kellő részletességgel szólt a honvédségről, de a főhadúri jog gyakorlására nem tért ki. Csak az állam­fői jogok rendezéséről a Kisgazdapárt által 1946 elején készített törvénytervezetben került ismét előtérbe a gondolat, olyan formában, hogy „az elnök gyakorolja a honvédelmi miniszter útján a magyar hadsereg felett a felügyeleti jogot és ő nevezi ki a hadsereg főparancsnokát." (PIL 283. f. 10. cs. 241. o.e.) Magyarország ál­lamformájáról alkotott 1946. évi I. tc.-be azonban ez már nem került be az elnököt megillető jogok közé. 10 Itt tintával írva szerepel az összeg: 1 370 000. " 1945. február 22-én kelt, 50 463/1945. sz. levelében az iparügyi miniszter 61 bánya feletti rendelkezési jog visszaadását kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökétől. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz) Az átadás ellenére azonban, mint az Iparügyi Minisztériumnak a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett 61 188/1. 4./1945. sz. leveléből kitűnik, még júliusban is „olyan panaszok érkeztek Tatabányáról, Pécsről, továbbá a Ma­gyar-Amerikai Olajipari Rt igazgatóságától, hogy a bányászat termelésével ma is csak az orosz katonai parancs­nokságok rendelkeznek." (MOL u. ott.) Mint ismert, a bányák államosítására csak jóval később kelrült sor. Tildy Zoltán kormánya - a Nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján - a 12 200/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. december 20.) intézkedett a szénbányák 1946. január 1-jei állami kezelésbe vételéről. A szénbányá­szat államosításáról szóló 1946. évi XIII. te. csak 1946. július 26-án került kihirdetésre. 12 Az előterjesztés szövege megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Lásd az 50 775/1945 IpM rendeletet, MK 1945. március 13. 275

Next

/
Thumbnails
Contents