Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 16. 1945. március 10 273
16. 1945. március 10. teknél alaposan meg kell indokolni, hogy milyen törvényt, milyen okból hoznak, illetve mi az oka annak, hogy valami törvényt megváltoztatnak. A régi régime szokásait mi nem vehetjük át és nem fordulhat elő ma az, amit a belügyminiszter rendelettervezeteinél tapasztal, hogy egy cím alatt olyan dolgokat dugnak el, amik abból ki sem vehetők. Erdei: Miután az igazságügyminiszter szavaiból gyanúsítást érez ki, ezt kikéri magának, viszont tudomásul veszi a minisztertanács azon határozatát, hogy a rendelettervezetet a törvényelőkészítő bizottsághoz küldjék meg. Kérdi azonban, hogy ha a törvényelőkészítő bizottsághoz megküldi e darabokat s ott politikai irányok 4 (mert biztosan lesznek politikai irányok 5 ) fognak érvényesülni, köteles-e ő azokat tudomásul venni és rendelettervezeteit azok figyelembevételével előterjeszteni. Miklós: Szerinte az a politikai szempont, hogy régi kipróbált rendőröket nem vesznek fel, nekik azt mondják, hogy menjenek a frontra harcolni, ugyanakkor a kommunisták közül egész fiatalokat alkalmaznak a rendőrségen, amely eljárásnak aztán az a következménye, hogy egy csomó börtönviselt és tolvaj fiatalembert kell közülük letartóztatni. Ezt számos példa támasztja alá. Vásáry felkéri a belügyminisztert, hogy a legközelebbi minisztertanácson tájékoztassa őket, hogy az egyes pártok rendőrség, legénység és tisztviselői karával hogyan vannak képviselve, [sic!] Erdei ennek készséggel tesz eleget, mert a [SZ]EB is ilyen kívánalmat juttatott el hozzá. 6 Valentiny a képesítéssel kapcsolatban felveti, hogy a fogalmazói karban leszögezték a jogi végzettséget, ugyanakkor a belügyminiszter vagylagosan oldja meg a kérdést. Ennek következtében előfordulhat az, hogy egyes helyeken egyáltalán nem lesz jogvégzett ember s el lehet képzelni, hogy ez mit fog ott eredményezni. Teleki: Kívánja, hogy a miniszterek hatáskörét szabályozzák, mert pl. a belügyminiszter egy, az ő hatáskörébe tartozó egyesületnek adott működési engedélyt. Ez az egyesület: Demokratikus Ifjúsági Szövetség 7 , amely a kultuszminiszter fennhatósága alá tartozna. Miután a belügyminiszter engedélyezte az egyesületet és az alapszabályokat a szövetség nem juttatta hozzá, felszólította őket, hogy azt mind a belügyminiszterhez, mind hozzá sürgősen terjesszék fel. Az egyesület vezetősége erre kijelentette, hogy fütyülnek a kultuszminiszterre és az alapszabályokat még a mai napig sem juttatták el hozzá. Az ilyen eljárás nem a konszolidációhoz, hanem az anarchiához vezet. [2] Vörös: A minisztertanács a Szolgálati Szabályzat módosításához hozzájárult, ugyanakkor a Vezérkari Főnöki elnevezésnek megváltoztatásához, - bár az csak formai dolog - nem járult hozzá. Kérdi a minisztertanácsot, hogy milyen álláspontot foglal el, 4 Az „irányok" szót Erdei Ferenc tintával áthúzta és a lap szélére, ennek helyére a „szempontok" szót írta. 5 Az előző két szót Erdei Ferenc tintával áthúzta. 6 A Külügyminisztérium Fegyverszüneti Osztályának iratai között találhatók előnyomott lapokra írt jelentések, amelyek, egy 393/1945. FK számra hivatkozva tartalmaznak adatokat a rendőrség személyi állományára, politikai hovatartozására, fegyverzetére nézve, de csak az Államrendőrség Kecskeméti Főkapitányságára és 1946 első időszakára vonatkozóan. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz, 184/1946) 7 A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségről, a MADISZ-ról volt szó, amely 1944-ben alakult Debrecenben, a Kommunista Párt kezdeményezésére. 274
