Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 15. 1945. március 9 249
15. 1945. március 9. Ezzel kapcsolatosan merül fel az a kérdés, hogy azok a károk, amelyek az egyesek tulajdonában a háború rajtunk keresztül száguldott vihara következtében előállottak, tényleg az egyesek kárai legyenek-e véglegesen, avagy olyan károk, amelyek az egész nemzetet érték, amelyet egyetemlegesen és vagyon-aránylagosan kell viselni. Nem volna az igazság követelményeinek megfelelő, hogy amíg a háztulajdonos, akinek házát egy légi bomba, vagy egy gránáttalálat teljesen elpusztította, mindenét elveszítette, addig azon háztulajdonos, akinek házát a véletlen épségben megtartotta, semmi terhet a háború veszteségeiből, értékpusztításaiból ne viseljen. Nem volna igazságos, hogy míg egy földbirtok haszonbérlője egész vagyonát, mely a birtok élő és holt felszereléséből állott, elvesztette, addig a föld tulajdonosa, akinek ingatlana változatlanul maradt, veszteség nélkül élhessen tovább. 86 Nem volna igazságos az sem, hogy amíg a gazdasági élet munkásai, dolgozói, a mezőgazdák, iparosok, kereskedők vagyonúkban, áruikban, készleteikben, felszerelésükben igen nagy veszteséget szenvedtek, addig azon hitelezők, akiknek kölcsönadott pénzével dolgoztak az említett üzemekben, azok semmit a veszteségből ne viseljenek. A veszteségnek nem az egyes, hanem a nemzet veszteségeinek kell lenni, amelynek viselésében mindenkinek vagyona teherviselési képessége arányában kell részt venni. Ennek a megvalósítása érdekében össze kellene íratni az összes kárt, ami a háború következtében előállott a meglevő javak pusztulásaként. Az összeírt károk között külön csoportba kellene venni azokat a károkat, amelyeket a német csapatok okoztak. Ezeknek a károknak Németország által leendő megtérítését nézetem szerint joggal lehet követelni. Az összeírt károkra vonatkozólag ki kellene mondani, hogy azok a nemzet kárát képezik. Az állam viseli az összes károkat és megtéríti az egyesek kárait olyan formán, hogy a károk összege, mint az állam adóssága az egyesekkel szemben fog kezeltetni, amely adósságot az állam egy meghatározott idő alatt le fog törleszteni. Ha a károk összege ismert lesz, akkor lehet a nemzeti vagyonhoz és nemzeti jövedelmekhez arányosítás után megállapítani azt az időt, amely alatt a letörlesztés bekövetkezhetik. A megállapított kár összegéről, mint államadósságról a kártszenvedett egyén megfelelő elismervényt kapna, amely alkalmas lenne kölcsönszerzés fedezetéül. így az üzemek hitelhez juthatnának, hogy pótolva az elvesztett javakat, üzemi, termelési eszközöket, továbbra is működő, dolgozó, termelő egyedei maradhassanak a gazdasági életnek. Az államadósság egy-egy évi részletéről szóló elismervény, szelvény alkalmas lenne arra, hogy azzal a beváltás évének tartama alatt lejárt köz- és magántartozást lehessen fizetni. Az egy-egy évre szóló elismervények, szelvények természetesen az év végére a közpénztárakban gyűlnének össze és az állam azon évi közbevételeinek csökkenéseként jelentkeznének, minthogy a közpénztárak, az állam az így hozzájutott elismervényeket, szelvényeket további fizetés céljára már nem használhatná fel. Ezért gondoskodni kellene arról, hogy az az összeg, amely ezen háborús károk államadóssága egy évi törlesztési részletének megfelel, mint e célra szolgáló bevétel, rendelkezésre álljon. Erre a célra, a háborús károk törlesztése céljára egy külön céladót kellene megállaAz előző nyolc szót kék ceruzával aláhúzták. 271
