Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 15. 1945. március 9 249

IS. 194S. március 9. A légitámadások kártalanítási alapjának bevételéül a kártalanítási hozzájárulás szolgált, mely a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem 1%-a, a házadó alá eső ingatlanoknál a nyers házbérjövedelem, illetőleg a haszonérték 4%-a, az 1940. évi XXII. te." alapján kivetett házadó 20%-a, az általános kereseti adó alá eső hasznot hajtó foglalkozásoknál a tiszta jövedelem 1%-a, az 1940. évi XXII. te. alá eső hasznot hajtó foglalkozásoknál az általános kereseti adó 20%-a. Ilyen körülmények között a légitámadások kártalanítási alapjának bevételei pénzügyileg körül voltak határolva és ez a bevétel az államháztartásba jelenleg is befolyik. A légitámadások kártalanítási alapjából nem csak a gondozási díjakat kellett fedezni, hanem a rendelet 3. fejezetében részletesen szabályozott eljárás keretében a légitámadással okozott és az ingó, valamint az ingatlan vagyonban beállott összes dologi károkat is. A fentiek alapján és a fenti rendelkezések tekintetbevétele mellett állást kell foglalni a következő kérdésekben: 1. Fenntarthatók-e a légitámadások következetében okozott személyi kártérítésre vonatkozó, illetve a gondozással kapcsolatos rendelkezések.

74 2. Fenntarthatók-e a rendeletnek a dologi kártalanítással kapcsolatos rendelkezései,

75 figyelemmel egyrészt az államháztartás pénzügyi helyzetére, valamint másrészről abból a szempontból, hogy az ingatlanokért károsodás, illetőleg helyreállítás tekintetében a minisztertanács ettől eltérőleg foglalt állást.

76 3. Kiterjeszthető-e az 1200/1943. ME sz. rendelet polgári gondozottakra vonatkozó rendelkezései azokra a személyekre,

77 illetve azoknak a személyeknek eltartásra szoruló hozzátartozóira is, akik sebesülést, sérülést vagy halált szenvedtek az országnak hadműveleti területté való válása folytán és azokra a személyekre, illetőleg hozzátartozóikra, akik sebesülést, sérülést vagy halált szenvedtek az ország felszabadításával kapcsolatos hadműveletek következtében. 4. Milyen gondozásra van igényük azoknak a családoknak, akiknél a magyar származású, de német nevű családfőt az orosz katonai hatóságok elszállítottak.

78 5. Milyen gondozásra van igényük azoknak a családoknak, akiknél a német származású családfőt az orosz katonai hatóságok elszállítottak.

79 6. Indokolt-e a korábbi jogállapot fenntartása mellett a hadirokkant, illetve honvédelmi és hadi gondozotti megkülönböztetést

80 fenntartani abból a szempontból, hogy az utóbbi csoport járadék-összege és gondozási díja kisebb, mint az előző csoporté, illetőleg kevesebb gondozási díjra van igénye annak, aki honvédelmi kötelezettség teljesítése közben vált igényjogosulttá, mint aki katonai szolgálat teljesítése közben vált igényjogosulttá. 73 Az 1940. évi XXII. te. az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szólt. 74 Az előző tizenegy szót piros ceruzával aláhúzták. 75 Az előző négy szót pirossal aláhúzták. 76 Feltehetőleg az 5. sz. jegyzőkönyv 16. és a 6. sz. jegyzőkönyv 3. és 4. napirendi pontjai esetében megnyilvánult véleményekre vonatkozik az utalás. 77 Az előző hét szót piros ceruzával aláhúzták. 78 Az egész bekezdést piros ceruzával aláhúzták. 79 Az előző nyolc szót piros ceruzával aláhúzták. 80 Az előző hét szót piros ceruzával aláhúzták. 269