Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 15. 1945. március 9 249
15. 1945. március 9. IS la. sz. melléklet ( a 15/5. napirendi ponthoz) Magyar Pénzügyminisztérium, Debrecen 15 763/1945. PM Mélyen Tisztelt Minisztertanács! Amint a kormányzat működése mind szélesebb körre terjed, amint a gazdasági élet a letargikus állapotból kezd magához térni, mind nagyobb mennyiségű fizetési eszköz szüksége jelentkezik. Az állami adminisztráció kiadásai erős ütemben növekednek. A hadseregszervezés több száz millió pengőt igényel a közvetlen következő hónapokban. Ezekenkívül olyan igények is jelentkeznek, amilyenekkel a múltban nem kellett számolni, most azonban mint elháríthatatlan kiadások állanak előttünk. A múltban a nagy ipari vállalatok inkább segítői voltak az államnak a kiadások fedezetének előteremtésénél. Ma pedig az a helyzet, hogy az államnak kell segítségére menni a nagy ipari vállalatoknak, hogy a legszükségesebb kiadások teljesíthetésére szükséges fizetőeszközökkel rendelkezhessenek. így kölcsönt kér a magánkézben levő ózdi gyár, támogatást kér az iparvállalati üzemének megindítására a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Az ilyen igények elől sem zárkózhatik el a kormány, mert hiszen a termelő munka megindításának előmozdítása elsőrendű feladat, elháríthattlan kötelesség. Mindezen igénynek azonban a kormány csak akkor tehet eleget, ha megfelelő mennyiségű fizetési eszközzel rendelkezik. Ehhez pedig egyik út a bankjegynyomtatás, amely hosszabb időt vesz igénybe. Elhatároztatott, hogy Moszkvában fog bankjegyeket készíttetni a kormány. A klisék elhozására az intézkedés megtörtént. 39 Napokkal azelőtt elment egy tehergépkocsi Budapestre, azonban - úgy látszik - benzinhiány miatt még eddig nem érkezett vissza. Ha azonban rövidebb időn belül megkapjuk is a kliséket és el tudjuk küldeni Moszkvába, akkor is hónapok telnek el, amíg a szükséges bankjegymennyiség rendelkezésre fog állni. A legközelebbi idők szükséglete más úton biztosítható, éspedig azon az úton, hogy bizonyos kisebb bankjegymennyiség mint szükségpénz készíttetik el itthon. Erre már tettem előterjesztést és az előterjesztés megtörténtének jegyzőkönyvbe foglalását kértem az 1945. évi február hó ...-én [sic!] tartott minisztertanácson. E szerint cca 200 millió pengő szükségpénz lett volna nyomtatható február hó 15-től pár hét alatt a városi nyomdában. 40 39 Lásd a 8. sz. jegyzőkönyv 1., a 11. sz. jegyzőkönyv 11. és a 12. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. A pénzügyminiszter 1945. február 23-án kelt s Oltványi Imréhez intézett 15 608/1945. sz. levele alapján a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdája február 26-án 5 ládába csomagolva átadta a Pénzügyminisztérium futárának a forgalomból kivont 10, 20, 50, 100 és 1000 pengős bankjegyek eredeti nyomtatási eszközeit. Vásáry saját kezű feljegyzése szerint azonban a nyomtatási eszközöket Oltványi Imre 1945. március 16-án magához vette és ismét Budapestre szállította. (MOL XIX-L-1-a 1945-15 860) 1945. március 29-én Oltáványi még azt kérte, hogy a SZEB jelölje ki azt a szervet, illetve azokat a személyeket, akikkel a Magyar Nemzeti Bank számlájára Moszkvában előállítandó bankjegyek nyomására vonatkozó szerződést megkötheti. Pokorny Hermann, a Magyar Fegyverszüneti Bizottság elnöke erre ráírta: „Tárgytalan! IV. 18-án visszaadva." (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz PM dosszié 1069/1945.FB). Lásd még a 20. sz. jegyzőkönyv 20/a. sz. mellékletét és jegyzeteit. 40 Nem februárban, hanem január 18-án tett először ilyen javaslatot Vásáry István (lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját), majd február 15-én (11. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pontja) és február 22-én (12. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontja) foglalkoztak a kérdéssel. 258