Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 14. 1945. március 8 236

14. 1945. március 8. A miniszterelnök megbízza Csukásyt, hogy az estély előkészítésére az Előkészítő Bizottságot szervezze meg. [4] Balogh kéri a minisztereket, hogy a külügyminiszterrel a [SZ]EB-hez intézendő ügy darabjaikat beszéljék meg.

5 [5] Vörös a Szolgálati Szabályzat I. Rész ideiglenes módosításához kér hozzájárulást.

6 Majd Visy őrnagyot szólítja fel, hogy a Szolgálati Szabályzat pontjait, illetve a módosításokat ismertesse. Az esküszöveg módosításához a minisztertanács hozzájárul. A hadúri jogok gyakorlása alkalmával, amely a javaslat szerint a honvédfőparancsnokra lenne átruházva, vita fejlődik ki. Valentiny is nehézkesnek tartja, hogy az államfői jogokat így kerülgetik, de az, hogy a honvéd főparancsnokot kreálják és annak államfői jogokat adjanak, újból szaporítaná az államfői jogok gyakorlására felruházott személyeknek a számát. Szerinte ezt a kérdést bolygatni nem lehet addig, amíg a Nemzetgyűlés össze nem ül. Javasolja, hogy mind a honvédfőparancsoki állásnak, mind az ezzel kapcsolatos hadúri jogoknak gyakorlását vegyék le a napirendről. Teleki: Minden államfői jog gyakorlását kizárólag a Nemzetgyűlés van hivatva eldönteni. Csatlakozik Valentinynek a javaslatához, azzal a hozzáfűzéssel, hogy a Nemzetgyűlés összehívásáig is az alkotmány- és törvényelőkészítő bizottságot kell összehívni. Vásáry teljesen egyetért a kultuszminiszterrel, mert már a Nemzetgyűlés kiegészítésének gondolata is felvetődött. Még az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai csak egy kis részét képviselik az országnak. Bármennyire fontos, hogy Budapest a Nemzetgyűlésben képviseletet kapjon, mégis azt javasolja, hogy ezzel szorosan fűzzék össze a vidéket is, amelynek különösen a földmíves lakossága föltétlen képviseletet kell, hogy 5 Lásd még a 10. sz. jegyzőkönyv 13. napirendi pontját és 10/c. sz. mellékletét. 6 A Szolgálati Szabályzat I. részének ideiglenes módosítására irányuló 20 159/Eln. I. - 1945. HM sz. tervezet megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ennek 1. pontja a honvédeskű új szövegét tartalmazta. A 2. pont a honvédség legfőbb parancsnokának fogalmát próbálta tisztázni és a volt Legfelsőbb Hadurat megillető jogokat általában a Honvéd Főparancsnokra, a háború s a hadüzenet kérdését illetően pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlésre ruházta. A 3. pontban kimondta, hogy a „honvédség hivatása az ország területének felszabadítása, az ország határainak megvédése, a belső demokratikus rend és a biztonság fenntartásában való közreműködés." A 4. pont érintette a régi szolgálati szabályzat 51. pontját, amelyet töröltek és helyébe lépett - figyelembe véve a minisztertanács ülésén megfogalmazott észrevételt is - a következő szöveg: „A honvédség tagjai minden parlamentben képviselt politikai pártnak és szervezetnek tagjai lehetnek, de honvédségen belül semmiféle pártpolitikai tevékenységet nem fejthetnek ki. A honvédség minden tagja a választójogi törvények szerint aktív és passzív választójoggal rendelkezik." Más tekintetben is a honvéd egyéneknek a politikai életbe való bekapcsolódását elősegítő módon változtatták meg a régi Szolgálati Szabályzatot, kikötve azonban, hogy nyilvános rendezvényen egyenruhában nem jelenhetnek meg. Már itt utalás történt az érettségihez kötött karpaszomány viselésével járó előnyök törlésére. A módosítások kitértek a honvédségen belüli megszólítás, tisztelgés, tiszteletadás, a fegyverbelépés (ez utóbbira vonatkozott a régi szabályzat 471. pontja, amit teljesen eltöröltek), valamint a fenyítés kérdéseire. Ez utóbbi vonatkozásában törölték a korábban szokásos szigorú fenyítési formákat (gúzsbakötést, megkötözést stb). 237