Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 13. 1945. február 24 227

13.1945. február 24. előleget vettek fel, sőt még hosszabb időre is, azóta elmenekültek és munkát a pénz ellenértékéül nem nyújtottak. Vannak viszont olyanok, akik felvették az előleget, azután újból munkába álltak és az előleg dacára illetményeiket azután havonta rendesen felvették. Mi történik ezekkel. Vásáry: Ilyen eseteket még nem hoztak tudomására. Mindenesetre ez egy teljesen szabálytalan és büntetendő cselekmény, így tehát a visszafizetést el fogja rendelni. A másik esetben, amikor a tisztviselők fizetéselőlegüket felvették s azután elmenekültek, ahol munkát szolgáltatni nem tudtak, ő már egy tervet dolgoztat ki, amely szerint a törvényes szabadság idejére a kiutalt fizetést meghagyja, a többi időre felvett fizetési előleget azonban bizonyos meghatározott hosszabb idő alatt vissza fogja szedni. Ez természetesen csak azokkal szemben áll fenn, akik a szolgálatba igazoltatás után visszavétetnek, mert a többieknél behajtásra nem lesz módja. Takács felhozza a tisztviselői segélyezéssel kapcsolatban, hogy nem csak az állami üzemeknél, hanem általában minden jelentős üzemnél rossz a munkásság anyagi helyzete, mert hiszen az oroszoknak dolgoznak, és ezért kéri, hogy az ipari munkabérek felemelésének kérdésével foglalkozhasson és idevonatkozó javaslatával a legrövidebb időn belül jöhessen. Miklós, Gábor, Gyöngyösi, Molnár, Teleki a felszólalások után egyöntetűen amellett vannak, hogy a tisztviselőknek megfelelő családi pótlék alapján egyformán részesüljenek segélyben. Miklós megállapítja, hogy a minisztertanács az egyszeri segélyezést azzal a hozzáfűzéssel fogadta el, hogy annak alapját mindenkinél a tisztviselői családi pótlék képezze. A honvédségnél ezen segélyezés helyett az egyszeri rendkívüli felszerelési járulék (összességében a kétszeres havi illetmény) legyen folyósítva. Az iparügyi minisztert a minisztertanács megbízta, hogy az ipari munkabérek felemelésére vonatkozó javaslatát a legközelebbi minisztertanács elé terjessze." Gábor kéri az iparügyi minisztert, hogy az ipari munkabérekkel foglalkozva ügyeljen arra, nehogy kiegyenlítőleg hasson az, mert ezzel a munkakedvet csökkenthetnék, hiszen nem volna lehetőség arra, hogy a jobb munkás jobb munkájáért többet érjen el. Rátér azután arra, hogy ő beszélt az oroszokkal és valószínűleg hozzájárulnak a munkásság fizetésének emeléséhez, csak nem döntöttek, hogy az emelés összegét ők viseljék, avagy a magyar kormányra hárítják. Miklós az iparügyi minisztert felkéri, hogy az elvi átiratot ebben a kérdésben az oroszokhoz szerkessze meg.

12 A minisztertanács határozatilag elfogadta. [4] Vásáry előterjesztést tesz az államháztartás személyi és dologi kiadásainak hatályosabb ellenőrzésére. 1. a dologi kiadások és egyéb költségekre rendelkezésre bocsátott 500 000 pengőn felüli kiadások csak a minisztertanács hozzájárulása után [teljesíthe11 A kérdésben több részintézkedést tettek, általános érvényű intézkedés azonban csak az 50 775/1945 IpM sz. (MK 1945. március 13.) és az 55 990/1945 IpM sz. (MK 1945. június 10.) rendelet formájában született. 12 Lásd még a 16. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. 231