Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 12. 1945. február 22 218

12. 1945. február 22. Gyöngyösi: A javaslatnak kétségtelenül van előnye: 1. pénzhez jut az állam, 2. Szálasi[éknál] és az egyéb kint levő pénzek legalábbis 50%-ban ki vannak küszöbölve.

7 Azonban az oroszok is érintve vannak s így nem fognak belemenni. Az árakra kedvező hatása nem lehet, mert ez a defláció magában hordozza az inflációt azon egyszerű okból kifolyólag, hogy hat hónap alatt visszafizetjük az igénybe vett összeget. Balogh is a gazdasági tanács felállítása mellett szólal fel és addig a javaslatot nem tartja letárgyalhatónak. Vásáry köszöni a miniszterek hozzászólását, melyekkel nagyjában egyetért, ugyanakkor azonban meg kell állapítania, hogy a földmívelésügyi és iparügyi miniszterek már többször kaptak felszólítást arra, hogy az árakat állapítsák meg.

8 Ez nem történt meg. Ennek az eredménytelenségnek a következménye, hogy a gazdasági tanácsot rendelték el felállítani. Ezzel is másra akarják hárítani a felelősséget. Bizonyos az, hogy bármilyen megoldást találnak, egy külső hatalom halomra döntheti. Mégis tenni kell valamit és nem várhatunk arra, hogy más cselekedjen helyettünk. A mai időkig ment valahogy, de mi lesz később, amikor a vasútból, a postából, a dohányból, a szeszből bevételünk nincs, az adó pedig még kis hányadát sem fedezi a költségeknek. Valentiny egyetért azzal, hogy tenni kell valamit. Nem kételkedik abban sem, hogy a pénzügyminiszternek a javaslata elfogadásra talál majd, mégis kívánja a gazdasági tanács felállítását, nem azért, hogy a felelősséget elhárítsa magukról, hanem azért, hogy egy kihozott rendelet elleni támadásokat előre lehetetlenné tegye azáltal, hogy azokat a szakemberek javasolják. Addig, amíg az új pénz jön, kölcsönt kell felvenni szerinte. Takács: A munkabérre vonatkozólag bekért jelentésekre mostanáig is csak Hódmezővásárhely és Csongrád jelentett, így tehát ő határozott javaslatot ezekben az ügyekben tenni nem tud. Az az érzése, hogy először a pénzkérdést kell elintézni. Miklós: Első feladat lehozni a kliséket, akár teherautóval, akár repülőgéppel és megérkezés után rögtön Moszkvába kell továbbítani azokat. A pénznyomás meggyorsítására esetleg a százasokat Pesten nyomnák. A [SZ]EB-bel a lebélyegzést is meg kell beszélni, kitérve a zsákmánypénznél fennálló különleges helyzetre. Addig is, míg ezen az úton valamit elérünk, 500 millió újabb kölcsönt kell kérnünk.

9 A gazdasági tanács összeállítása végett, illetve a tagok berendelésére haladéktalanul intézkedést kell tenni.

10 Erre vonatkozólag Csukásyt kérem fel. 7 A nyilas kormány 9 milliárd pengő névértékű, főleg 100 pengős címletű bankjegyet bocsátott ki, amit a bankjegyek nyomólemezeivel együtt magával vitt Ausztriába. Ezek nagy része visszaszivárgott a háború befejeztével Magyarországra. Az általuk kibocsátott 1000 pengősöket 1945 nyarán a Magyar nemzeti Bank 664 millió pengő értékben beváltotta. 8 Lásd a 9. sz . jegyzőkönyv 6., s a 11. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. 9 Lásd a 8. sz. jegyzőkönyv 1. és a 11. sz. jegyzőkönyv 11. pontját, valamint ez utóbbi 13. sz. jegyzetét. A klisék ügyében Vásáry által a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, Miklós miniszterelnök által pedig a szovjet kormányhoz írt levél február 23-án, illetve 24-én kelt fogalmazványa megtalálható a Pénzügyminisztérium iratai között. (MOL XIX-L-1-a 1945-15 606 és 15 652) 10 Vásáry már a következő napon javasolta, hogy a gazdasági tanácsban tagokként dr. Baranyai Lipót, dr. Oltványi Imre, Mándy Lajos és dr. Erdőhegyi Lajos foglaljon helyet. (MOL XIX-L-l-a 1945-15 609) 220