Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 11. 1945. február 15 205

11.1945. február 15. [14. folyt.] Vásáry bejelentést kíván tenni: Puskin követ kérését tolmácsolja, hogy a két vezér­ezredes szolgálaton kívüli viszonyba helyezésének ügyét a napirendről vegyék le, ille­tőleg a már hozott határozatot tekintsék meg nem történtnek. Vörös: Neki az a véleménye, hogy a minisztertanács által hozott döntést meg nem történtnek tekinteni nem lehet. Kifogásolja azt, hogy Puskin tudomást szerezhetett erről a javaslatáról. Bejelenti, hogy ő ilyen körülmények között nem tud dolgozni. Miután a miniszterelnök egy rangszámmal idősebb nála és így bármikor fölléphet ve­le szemben, mint idősebb katona. Jóllehet a törvények szerint a vezérkari főnök min­den katonának feljebbvalója, mégis úgy érzi, hogy dolgozni nem tud, mert minden út el van zárva előle. Nem tudja a hadsereg demokratizálását sem végrehajtani és általá­ban minden ténykedésével szemben gátat tudnak emelni. Hivatkozik pl. arra a sze­rinte lehetetlen helyzetre, hogy minden miniszter az V. rangosztályig eszközölhet ki­nevezéseket, ugyanakkor a honvédelmi miniszternek ilyen joga nincs, s az V. fiz. osz­tályig a miniszterelnök kinevezési jogkörébe van utalva. Hivatkozik arra is, hogy ő csak addig tartja meg e kettős beosztását, amíg a hadsereg felállítva nincs és azután csak a vezérkari főnökséget fogja megtartani, a honvédelmi miniszterségről le fog mondani. Katonai vonalon akar maradni. Úgy érzi, hogy neki nincs más tennivalója, mint hogy a következtetéseket levonja. Hosszú vita fejlődik ki, melyben Nagy azon állásponton van, hogy amikor a vezérezredeseket szolgálaton kívüli vi­szonyba helyezték, azzal a jogszokásoknak teljesen megfelelő rendeletet léptettek élet­be. Mindamellett nem ösmervén az okokat, amik Puskint vezették akkor, amikor ezt a kérést a minisztertanácshoz juttatta, azt javasolja, hogy Vörös vezérezredes az érint­kezést vegye vele fel. Miklós (vita közben megérkezik) javasolja, hogy a honvédelmi miniszter az érintke­zést Puskin követtel mindenesetre vegye fel. Valentiny: Különösen nézne ki, ha a minisztertanács határozatát egy ilyen kérés mi­att semmisnek mondanák ki és ezért kéri, döntsenek akként, hogy a végrehajtását füg­gesztik csak fel egyelőre. Vörös kéri a minisztertanácsot, hogy egy urat jelöljenek ki melléje, mert ő nem óhajt Puskinhoz egyedül elmenni. Tanút akar a beszélgetéshez. Nagy megjegyzi, hogy ezt a kérdést így felállítani nem lehet, mert az Puskintól függ, hogy négyszemközt, avagy tanú jelenlétében óhajt vele tárgyalni. Ujabb vita fejlődik ki. Miklós közli, hogy Puskin szerint a szovjet jobban szereti, ha a kormány élén tényleges katona van. Miután tudomására jutott a honvédelmi miniszternek nyug­díjazására tett javaslata, azért akar vele beszélni. Ez az egész ügy rosszul lett meg­fogva, mert ő kapott egy Vörös vezérezredes sk. alágépeléssel ellátott rendeletet, mely szerint szolgálaton kívüli viszonyba helyezi. Vörös viszont azt mondja, hogy a miniszterelnök a Nemzetgyűlés első napján, mint a honvédség legidősebb tisztje szólalt fel. A minisztertanács végül az igazságügyminiszter javaslatát tette magáévá. 213

Next

/
Thumbnails
Contents