Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 11. 1945. február 15 205
11.1945. február 15. [14. folyt.] Vásáry bejelentést kíván tenni: Puskin követ kérését tolmácsolja, hogy a két vezérezredes szolgálaton kívüli viszonyba helyezésének ügyét a napirendről vegyék le, illetőleg a már hozott határozatot tekintsék meg nem történtnek. Vörös: Neki az a véleménye, hogy a minisztertanács által hozott döntést meg nem történtnek tekinteni nem lehet. Kifogásolja azt, hogy Puskin tudomást szerezhetett erről a javaslatáról. Bejelenti, hogy ő ilyen körülmények között nem tud dolgozni. Miután a miniszterelnök egy rangszámmal idősebb nála és így bármikor fölléphet vele szemben, mint idősebb katona. Jóllehet a törvények szerint a vezérkari főnök minden katonának feljebbvalója, mégis úgy érzi, hogy dolgozni nem tud, mert minden út el van zárva előle. Nem tudja a hadsereg demokratizálását sem végrehajtani és általában minden ténykedésével szemben gátat tudnak emelni. Hivatkozik pl. arra a szerinte lehetetlen helyzetre, hogy minden miniszter az V. rangosztályig eszközölhet kinevezéseket, ugyanakkor a honvédelmi miniszternek ilyen joga nincs, s az V. fiz. osztályig a miniszterelnök kinevezési jogkörébe van utalva. Hivatkozik arra is, hogy ő csak addig tartja meg e kettős beosztását, amíg a hadsereg felállítva nincs és azután csak a vezérkari főnökséget fogja megtartani, a honvédelmi miniszterségről le fog mondani. Katonai vonalon akar maradni. Úgy érzi, hogy neki nincs más tennivalója, mint hogy a következtetéseket levonja. Hosszú vita fejlődik ki, melyben Nagy azon állásponton van, hogy amikor a vezérezredeseket szolgálaton kívüli viszonyba helyezték, azzal a jogszokásoknak teljesen megfelelő rendeletet léptettek életbe. Mindamellett nem ösmervén az okokat, amik Puskint vezették akkor, amikor ezt a kérést a minisztertanácshoz juttatta, azt javasolja, hogy Vörös vezérezredes az érintkezést vegye vele fel. Miklós (vita közben megérkezik) javasolja, hogy a honvédelmi miniszter az érintkezést Puskin követtel mindenesetre vegye fel. Valentiny: Különösen nézne ki, ha a minisztertanács határozatát egy ilyen kérés miatt semmisnek mondanák ki és ezért kéri, döntsenek akként, hogy a végrehajtását függesztik csak fel egyelőre. Vörös kéri a minisztertanácsot, hogy egy urat jelöljenek ki melléje, mert ő nem óhajt Puskinhoz egyedül elmenni. Tanút akar a beszélgetéshez. Nagy megjegyzi, hogy ezt a kérdést így felállítani nem lehet, mert az Puskintól függ, hogy négyszemközt, avagy tanú jelenlétében óhajt vele tárgyalni. Ujabb vita fejlődik ki. Miklós közli, hogy Puskin szerint a szovjet jobban szereti, ha a kormány élén tényleges katona van. Miután tudomására jutott a honvédelmi miniszternek nyugdíjazására tett javaslata, azért akar vele beszélni. Ez az egész ügy rosszul lett megfogva, mert ő kapott egy Vörös vezérezredes sk. alágépeléssel ellátott rendeletet, mely szerint szolgálaton kívüli viszonyba helyezi. Vörös viszont azt mondja, hogy a miniszterelnök a Nemzetgyűlés első napján, mint a honvédség legidősebb tisztje szólalt fel. A minisztertanács végül az igazságügyminiszter javaslatát tette magáévá. 213