Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A közhatalom új tényezői 17

pártok arányának megváltoztatását illetően is. így az Ideiglenes Nemzetgyűlés őszi ülésszaka alkalmával újjáalakult testületben a korábbinál is nagyobb számú képviselethez jutottak a munkáspártok: a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyaránt 7-7 helyet kapott, míg a Kisgazdapártnak 6, a Parasztpártnak és a Polgári Demokrata Pártnak 3-3 hely jutott, és csupán egyetlen pártonkívüli foglalt benne helyet. A Politikai Bizottságot eredetileg a kormány (formális) jelölése, megalakításának előkészítése céljából hozták létre. Nem maradt azonban ad hoc bizottság, hanem mint az Ideiglenes Nemzetgyűlésben képviselt pártokat, politikai tényezőket reprezentáló és létszámánál fogva könnyebben összehívható és össze is ülő testület, fokozatosan egyre szélesebb hatáskörre tett szert. Fontosságát az jelzi leginkább, hogy e testületben foglaltak helyet a pártok elsőszámú, illetve legfontosabb vezetői. Az 1944. december 22-i és az 1945. november 15-i tanácskozását is számítva az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában összesen nyolc ülést tartott (működését egyébként 1949 augusztusában fejezte be). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés bizottságaként foglalkozott ügyrendi kérdésekkel, a különböző további (gazdasági, véderő, mentelmi) bizottságok megalakításával, pártok képviselőküldési jogának megállapításával, a Nemzetgyűlés összehívásával, magánosok politikai természetű panaszaival. Ugyanakkor bizonyos értelemben ellenőrizte a kormányt, részt vett azoknak a döntéseknek az előkészítésében, amelyek a törvényhozó testület állásfoglalását igényelték volna. így napirendjére tűzte a fegyverszüneti egyezményt, az abból következő rendeletek kiadását, a kormány tagjaiban beállott változásokat, az ezidőszakban létesült Újjáépítési Minisztérium szervezését, a választások előkészítését, az államfői hatalom gyakorlásának s a választások megtartásának a kérdését. A Politikai Bizottság így politikai döntéselőkészítő szerepe mellett, egyben a legfőbb államhatalmi szerv munkáját „helyettesítette", azaz annak hatalmát testesítette meg, pontosabban mintegy kisajátította.

38 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés két ülésszaka között ténylegesen helyettesítette a törvényhozó testületet. A Politikai Bizottság 1945. január 26-i ülésén született döntés az államfői hatalom ideiglenes gyakorlására hivatott testület, a Nemzeti Főtanács létrehozásáról.

39 A Nemzeti Főtanácsnak tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke, valamint egy, a Politikai Bizottság által választott olyan személy, aki a kormányban nem viselt tisztséget. Hatáskörét, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségére, illetve a kormányra és a miniszterelnökre ruházott államfői jogköröket is figyelembe véve, de ettől eltekintve is, meglehetősen szűken szabták meg. Ebből következően kiegészítő rendelkezésekkel kényszerültek ismételten visszatérni e kérdésre. Az államfői jogkör szűkkeblű meghatározása, az államfőt megillető jogok megosztottsága, és egyáltalán a hatalom törvényes képviseletének ez a bizonytalanságban tartása egyrészt arra utal, hogy az államhatalom, az államjog kérdése mindvégig a politikai küzdelmek tárgya maradt, lényegét és a fejlődés irányát tekintve sem tartották eldöntöttnek. Várta e tekintetben a számára kedvezőbb helyzetet mind a Kommunista Párt, mind a Kisgazdapárt.

40 Másrészt feltehetőleg ez a bizonytalanság felelt meg legjobban a hatalom idegen birtokosainak is. Egyes körök kezdeményezésére mégis tettek lépéseket a kérdés egyértelműbb rendezésére és a kialakult helyzet fonákságainak megszüntetésére. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének felkérésére Bölöny József pécsi egyetemi magántanár már április 20