Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 10. 1945. február 9 188

10. 194S. február 9. 3. Ma még nem lehet tudni, vajon a Dunántúlon, amely ma még német megszállás alatt van, s ahol jelenleg hadműveletek folynak, elvégezhetők-e a tavaszi munkálatok. Ha nem végezhetők el, ez esetben nagy mennyiségű terménykieséssel kell számolni, ami a mezőgazdaság teljesítőképességét jelentékeny mértékben csökkenti. 4. Az igaerőhiány miatt a talaj megművelése nagyon rossz, a földek nincsenek trá­gyázva, a vetőmag kevés és rossz minőségű, amelyből azzal kell számolnunk, hogy a holdankénti termésátlag fele lesz a megelőző évek termésátlagának. Az ipari szállításokra vonatkozólag a következőket jegyezzük meg: 1. A német rombolások és a háborúval járó pusztítások az üzemeket nagy általános­ságban kapacitásuk felére vetették vissza. 2. A németek a háború alatt rablógazdálkodást folytattak, ami a gépi berendezése­ket erősen megviselte. 3. A németek kifosztották a gyárak nyersanyagkészletét. 4. A rombolások, valamint azok újjáépítése sok anyagot és igen sok munkaerőt vesz igénybe. 5. A rombolásokat a németek főleg az energiaközpontokban követték el. Amíg te­hát az energiatermelő központok helyreállítva nincsenek, a gyárak gépei tétlenségre vannak szorítva. 6. Magyarország ipara kooperatív alapon épült fel, ami annyit jelent, hogy a gyárak a nyersanyagot nem dolgozzák fel készárunak, hanem félig feldolgozott nyersanyagot a budapesti készárugyárakhoz szállítják. Emiatt sok szállítási eszközre van szükség. 7. A szén miatt hajtóerő nincsen a nyersanyag-előállító gyárak közelében, tehát itt is sok szállításra van szükség. Ez pedig a szállítási eszközök miatt, valamint azért, mert a bányák nem állnak közvetlenül a magyar kormány rendelkezésére, nagy ne­hézségekbe ütközik. 8. A közlekedési nehézségek miatt a kormány az ipari központokkal nem tud érint­kezni, főleg Budapesttel, ahol az ipartelepek több mint fele van elhelyezve. 9. Az országnak jelentős iparral és bányászattal foglalkozó dunántúli része még nem szabadult fel. Erre a részre a jóvátételi szállítások tekintetében feltétlenül számí­tani kell. Amíg ezek a dunántúli üzemek az ország életébe nem kapcsolódhatnak, a jó­vátétel teljes összegben aligha teljesíthető. 10. De rendelkezésre kell állni ennek az iparnak a Vörös Hadsereg [igényeinek] át­meneti kielégítésére is, miként egyes gyáraink már ilyen rendeléseket kaptak és telje­sítenek. 11. A gazdasági élet helyreállítása céljából újjá kell építeni a vasúti közlekedési há­lózatokat is és hidakat. A fenti indokok alapján az előterjesztésükben foglalt mezőgazdasági és ipari szol­gáltatásoknak ilyen mérvű teljesítését nem látjuk a folyó évben biztosítottnak. Tuda­tában vagyunk annak, hogy ezt a kötelezettséget vállaltuk, azonban a kötelezettség teljesítését bizonytalanná teszik az általunk felsorolt és tőlünk független körülmé­nyek. Azért tehát [részint] az adott helyzettel számolva, részint pedig tekintetbe vé­ve azt a fontos körülményt, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés helyreállításához és annak fenntartásához szükség van a további szállításokra, már a következő eszten­dők kötelezettségének teljesítése érdekében is, azzal a tiszteletteljes kérelemmel for­dulunk a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, hogyan 1945. évi szállítások dollár-össze­200

Next

/
Thumbnails
Contents