Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 8. 1945. február 3 170

8. 1945. február 3. lisztet bocsátott rendelkezésére és tudomása van arról, hogy nagy árpakészletet fedez­tek fel, mely a sörgyárakból ugyancsak kenyérliszt céljaira lesz igénybe véve. Takács a malom-üzemanyaggal kapcsolatosan megjegyzi, hogy a szénre vonatkozó­lag érdeklődött az orosz katonai hatóságoknál, de választ még nem kapott. Neki sze­ne egyáltalában nincs. Reméli, hogy az oroszok szenet fognak felszabadítani. Java­solja, hogy búzát küldjenek liszt helyett Pestre, hogy ezzel a zsákkérdés némileg eny­hüljön. Nagy kéri, hogy az iparügyi miniszter ne az orosz helyi parancsnoksághoz, hanem a szovjet kormányhoz forduljon kérésével, mert a helyi parancsnokságok kellő fel­hatalmazással nem bírnak. Ami a részletes jelentéseket illeti, ne várja meg azoknak beérkezését, hanem egy kb. számvetés alapján igényelje a kenőanyagot és szenet. Kér­di, hogy a Budapestre irányított élelmianyagokból mennyi érkezett be a rendeltetési helyére és ki veszi ott át a küldeményeket. Faragho válaszában kifejti, hogy a beérkezést ellenőrizni nem tudja. Ő nagyjában csak arról van tájékozva, hogy milyen anyagokat raktak be, de hogy az mikor érkezik be Pestre, azt ellenőrizni nem tudja. A főispánt utasította, hogy az anyagok átvételére vonatkozólag intézkedjen, reméli, hogy az fel is érkezett. Késése esetén sem volna baj, mert Ő a polgármesterrel az ügyet megtárgyalta, aki a beérkezett anyagokat biztosan helyesen fogja elosztani. Gábor a vagonok kérdésére tér át. Rosszallását fejezi ki, hogy az összes vagonok ide­jében helyszínen voltak, de sok közülük nem lett megrakva. A vagonok kérdése igen nehéz. Azok többnyire katonai szerelvényekből lettek kivéve, így a szovjetnél nagyon rossz vért fog szülni, hogy a már rendelkezésünkre bocsátott vagonokat parlagon hagyjuk heverni. Az ellenőrzés megszervezésére, az átvételre, a kísérő őrök kirendelé­sére nagyobb súly lenne helyezendő. A malom-üzemanyaggal kapcsolatban ajánlja, hogy azon fakitermeléssel segítsenek. Az iparügyi miniszter a szovjettől kérjen egyes bányákat, amelyeket a kormány rendelkezésére bocsássanak. Ő már hallott is egy orosz tábornoktól erre vonatkozó ígéretet. Miklós felkéri az iparügyi minisztert, hogy a bányák ügyében tegyen javaslatot. Nagy ajánlja a minisztertanácsnak, hogy egy szervet létesítsenek, amely Budapest közellátásának kérdését tökéletesebbé tegye. Faragho e javaslattal kapcsolatban megemlíti, hogy Zöld 23 helyettes polgármestert miniszteri tanácsosi kinevezésre hozza javaslatba, akit éppen ezen céllal Budapestre fog küldeni. Gábor egy gazdasági osztály felállítását javasolja, amely nem üzleti alapon, a minisz­tériumnak a közellátás[á]t intézi. Megemlíti továbbá, hogy a legközelebbi napokban sínautókat tud üzembe helyeztetni, csak benzint kér, mert különben az utak lebonyo­lítása nem lehetséges. Gyöngyösi megemlíti, hogy Puskinnal való tárgyalása során felmerült a benzin-kér­dés, aki megjegyezte, hogy a szovjet kormány valószínűleg a szükséges mennyiséget rendelkezésre fogja bocsátani, ha bejelentjük vásárlási igényünket, feltüntetve a mennyiséget, amelyre a kormánynak, pártoknak stb. szükségük van. Kérhetjük, hogy 23 Zöld József (1&&6-}) jogász, 1909-től állt Debrecen város szolgálatában, előbb mint aljegyző, később köz­élelmezési, illetve gazdasági tanácsnokként, majd a város helyettes polgármestere lett. 1945. február 4-én ne­vezték ki a Közellátásügyi Minisztériumba miniszteri tanácsosnak. 175

Next

/
Thumbnails
Contents