Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 7. 1945. február 1 152
7. 1945. február 1. tőiben lévő hajókat, melyek az Egyesült Nemzetek tulajdonát képezik vagy képezték, függetlenül attól, ki rendelkezik jelenleg ezekkel a hajókkal, - abból a célból, hogy a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság ezeket a hajókat a Szövetségesek közös érdekében a háború idején, Németország ellen felhasználhassa. Ezeket a hajókat a háború után visszaadják tulajdonosaiknak. A Magyar Kormány teljes anyagi felelősséget visel a fentebb felsorol vagyontárgyak mindennemű megrongálásáért, vagy megsemmisítéséért, egészen azok átadásáig a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak. 50 10. A magyarországi és külföldi vizeken tartózkodó 51 magyar kereskedelmi hajók a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság hadműveleti ellenőrzése alatt fognak állani, a Szövetségesek közös érdekében való felhasználás céljából. 11. A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat 52 (üzemanyagot, élelmiszert, stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak, - szükségük lehet. A Magyar Kormánynak szükség esetén biztosítania kell az ipari és szállítási vállalatok, a posta, távíró, távbeszélő és rádió, az erőművek, a közüzemi vállalatok és berendezések, a fűtőanyag és egyéb anyagraktárak felhasználását és munkájuk szabályozását, azoknak az utasításoknak megfelelően, melyeket a fegyverszünet idején 53 a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság, vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ad ki. (Lásd all. pontra vonatkozó függeléket.) 12. Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, - Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak, - a felek abban állapodnak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg, melyet 6 év folyamán törleszt le áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb.). A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, melyeket a háború más szövetséges államoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mérete 54 később nyer megállapítást. (Lásd a 12. pontra vonatkozó függeléket). 50 Ezt a mondatot a következő módon írták át: „A Magyar Kormány teljes anyagi felelősséget vállal minden kárért vagy megrongálódásért, amely a fentebb felsorolt vagyontárgyakat a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság részére történő átadásának időpontjáig éri." 51 Ezt a szót átjavították „található"-ra. 52 A mondat eddig terjedő részét a következő módon írták át: „A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában időszakonként pénzbeli kifizetéseket teljesíteni és olyan árukat..." 53 A mondatnak az előző tizenhét szóból álló részét a következő módon javították át: „az üzemanyag és egyéb anyagraktárak használatát és irányítását, azoknak az utasításoknak megfelelően, melyeket a fegyverszünet tartama alatt..." 54 E szót „mértéke" formára javították. 165
