Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 7. 1945. február 1 152
7. 1945. februári. feltételekkel is, hogy minél nagyobb fegyveres erővel vehessük ki részünket a hitlerizmus elleni végső küzdelemből és ezzel egyszersmind lemossuk a magyar névről azt a gyalázatot, amelyet az előző kormányok bűnös politikája hozott ránk. Molotov elnök úr válaszában kijelentette, hogy a bizottság nagy figyelemmel hallgatta deklarációnkat és az abban foglaltakat tekintetbe fogja venni. A feltételek áttanulmányozása után összeállítottuk észrevételeinket az egyezmény egyes pontjaira. A másnap, tehát január 19-én folytatott tárgyaláson a magyar delegáció részéről a következő pontoknál tettünk észrevételt. Az 1. b. és a 8. pontnál, mely a német állampolgárok internálására, illetőleg a 8. pontban a német állampolgárok vagyonának zárolására és megőrzésére vonatkozik, kértük a német állampolgárság fogalmának tisztázását, különös tekintettel a kettős állampolgárságot nyert, de eredetileg magyar állampolgár Volksbund 29-tagokra. Ebben a tekintetben azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a szövetséges hatalmaknak nincsen szándékában az ilyen állampolgárokat elvonni a magyar igazságszolgáltatás illetékessége alól. Vagyonjogi tekintetben ugyanez a felfogás érvényesül. Vitás esetben pedig az Ellenőrző Bizottság hivatott dönteni. Ali. pontnál felvilágosítást kértünk arra nézve, hogy a szövetséges főparancsnokság funkcióinak teljesítésére eszközlendő szolgáltatások alatt mi értendő. Továbbá, hogy ezek a szolgáltatások beszámíttatnak-e a jóvátételi összegbe. Válaszként azt kaptuk, hogy a szolgáltatások a szövetséges (szovjet) főparancsnokság rendelkezésére álló csapatok élelmezésére és ellátására vonatkoznak. Ezek a szolgáltatások a 12. pontban lefektetett jóvátétellel nem hozhatók kapcsolatba, azért is nyert a szolgáltatási kötelezettség külön pontban megállapítást. A 12. pontnál az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel kértük a kártérítési összeg időtartamának 6 évről 10 évre való kiterjesztését és a fizetés megkezdése időpontjának 1 évre, tehát 1946. január l-re való elhalasztását. Ehhez a szövetséges hatalmak képviselői nem járultak hozzá. Molotov elnök úr kérésünkkel kapcsolatban szükségesnek tartotta rámutatni arra, hogy bár Magyarországra nem támadott senki, Magyarország megtámadta szomszédait, a Szovjetuniót, Jugoszláviát és Csehországot, hogy azok a károk, amelyeket a magyar hadsereg a Donnál, Voronyezsnél és Ukrajnában a Szovjetuniónak okozott, sokkal nagyobbak, mint a jóvátételi összeg, hogy a Magyarországra rótt terhek elviselhetők, ha ugyanilyen jóvátételi összeget vállalt a két és félszer te kisebb finn nemzet. A szovjet kormány nem tartja lehetőnek sem a fizetés elhalasztását, sem a fizetés időtartamának kiterjesztését. Viszont nem akar az újjáépítés terén nehézségeket okozni, épp azért állapították meg a kártérítési összeget a tényleges kárnál alacsonyabban. A fegyverszüneti egyezmény a magyar népnek lehetővé teszi a békés élethez való visszatérést. Molotov úrnak ehhez a válaszához sem amerikai, sem angol részről nem fűztek észrevételt. A fegyverszünet egyéb pontjaira részünkről nem volt észrevétel. A fegyverszüneti egyezmény aláírása január 20-án délután 15 órakor történt a Külügyi Népbiztosság palotájának dísztermében. A szövetséges hatalmak részéről a fegy29 Vblksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) 1938-ban, a korábbi német művelődési egyesületből alakult magyarországi német fasiszta politikai szervezet volt, amelynek tagjait egy 1940-ben kötött megállapodás alapján a hitleri Németországhoz tartozónak ismerte el a magyar kormány. 159
