Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 6. 1945. január 25. és 26 142

6. 1945. január 25-26. János egyetemi rektor, Verzár egyetemi tanár és Leitner Dezső nemzetgyűlési képviselő vezetése alatt indítsa meg működését.

17 Az országos elnökséget egyelőre ne töltsék be. Minisztertanács ilyen értelemben határoz. [11] Teleki a közoktatási igazgatásra vonatkozó rendeletét előterjeszti.

18 A rendeletet az igazságügyminiszterrel megtárgyalta s bejelenti azokat a változtatásokat, melyeket az igazságügyminiszter tett a rendeleten. A tankönyvekből nem lehet sem kiszedni, sem elfeketíteni azokat a részeket, amelyeket ki kellene venni, amely részek a múlt rendszer hibáit magasztalták a tanuló ifjak előtt. E helyett utasítást fog kiadni, melyben felhívja a tanári testületet, mutassanak rá az ifjúság előtt, mik voltak a múlt rendszer hibái és mi a demokrácia lényege. [12] [Teleki] Jelenti, hogy az egyetemen belül szakszervezetet és üzemi bizottságot akarnak létesíteni. Az egyetemi rektor közölte vele, hogy nagy zavart okozna, ha ezen szervezeteket az egyetem kebelén belül létesítenék. Vásáry az üzemi bizottság kérdésével foglalkozik, ismerteti a debreceni Hangyakérdést, hol az üzemi bizottság több millió értékű készletet vett a kezébe. Az üzemi bizottságnak tulajdonképpen az elhagyott üzemek működésbe hozatala lett volna a céljuk, erre nézve a város vezetősége az Iparkamarának megbízást adott, hogy ossza széjjel a kereskedők között értékesítésre az elhagyott üzletek áruraktárát, de ugyancsak utasítást adtak, hogy a raktárakat előbb fel kell leltározni és az értékét a város pénztárába befizetni, de sem a leltározás, sem a befizetés nem történt meg. A kérdést rendezés végett vagy a Kereskedelmi, vagy az Iparügyi Minisztérium kezébe kell adni, hogy az Igazságügyminisztérium bevonásával teremtsenek rendet a kérdésben. Az egyetemen az üzemi bizottság minden irányítást a kezébe akar venni.

19 Takács: Az üzemi bizottságokról szóló rendelettervezet az igazságügyminiszterrel való letárgyalás után készen van s a legközelebbi minisztertanácson beterjeszti. Elismeri, hogy sok helyen vannak hibák, de nagyon sok helyen a vezetők és tulajdonosok által elhagyott üzemeket csak az üzemi bizottságok útján tudták ismét megkezdeni, [sic!] így Diósgyőrön is a 17 A Nemzetközi Vöröskereszt 1863-ban alakult, székhelye Genf. A magyar szervezet 1881-ben jött létre. A különböző országok szervezeteit az 1919-ben alakult Vöröskereszt Egyesületek Ligája fogja össze. 1944-ben a Magyar Vöröskereszt vezetői nyugatra távoztak, újjászervezése ezért vált szükségessé. Dr. Révész Imre (1889-1967) 1938-tól 1949-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, egyetemi tanár. 1944-ben jelentős szerepet vitt az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében. Dr. Bánáss László (1888-1949) a nagyváradi tanítóképző igazgatója, nagyszalontai, 1942-től debreceni plébános, 1945-től veszprémi apostoli kormányzó, 1946-tól veszprémi püspök. Dr. Bodnár János (1889-1953) vegyész, egyetemi tanár, 1923-tól a debreceni egyetem tanára, 1928-tól a budapesti Növénykémiai Intézet címzetes igazgatója. Verzár Gyula (1886-1960) orr-fül-gégész professzor, egyetemi tanár, aki 1927-től a debreceni egyetem osztályvezető főorvosa, majd a klinika vezetője volt. Leitner Dezső, helyesen Leitner Jenő, lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 5/e. sz. mellékletét és 49. jegyzetét. 18 Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. A rendelet 56 000/1945. VKM sz. alatt jelent meg, MK 1945. február 10. 19 Az üzemi bizottságokról lásd a 8. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet 1898-ban alakult, az 1940-es években 800 000 taggal, jelentős vagyonnal rendelkezett, a nagyobb városokban központjai, raktárházai voltak. 1947-ben beolvadt a Magyar Országos Szövetkezeti Központba. 148