Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 5. 1945. január 18. és 19 121

S. 1945. január 18-19. Erdei megemlíti, hogy a zsidók országos, budapesti, debreceni zsidó szövetségek működésére kértek tőle engedélyt. Ideiglenesen a működési engedélyt megadta, alapszabályokat vár tőlük; majd felmutat két orosz feliratú plakátot, melyet a zsidók a pesti lakásaikra szándékoznak kifüggeszteni. A minisztertanács nem járult hozzá. Megállapítják, hogy ezzel csak saját maguknak ártanának. Gábor kifogásolja, hogy a Zsidó Szövetség képviselőit a kamarába küldte.

28 [21] Valentiny a más területről átjöttek igazolására vonatkozó rendelettervezetet olvassa fel, melyet a minisztertanács elfogadott.

29 [22] Valentiny a kultusz államtitkár kinevezése ügyében szólal fel, melyre az ügyek gyorsítása szempontjából is szükség lenne. Megemlíti, hogy ezen ügyben már megbeszélést folytatott a kultuszminiszterrel s neki egy Szociáldemokrata Párthoz tartozó, református vallású szakembert ajánlott, de a kultuszminiszter még nem foglalt állást. Javasolja, hogy a pártközi értekezleten döntsenek.

30 Teleki felszólalásában kifejti, hogy a kultuszminiszteri államtitkári hely betöltése ellen elvi kifogása nincs, ő azonban Budapest felszabadításáig várni akar vele, mert ezt neki a református zsinattal, illetve Ravasz püspökkel és a hercegprímással

31 meg kell előbb tárgyalni. Szerinte a pártközi értekezlet csak elvi döntést hozzon, de a személy felett ne határozzon. Természetesen elfogadja, hogy ha politikai államtitkárt kap, neki azonban akkor több adminisztratív államtitkárra lesz szüksége, amit azonban el óhajtott kerülni, [sic!] A politikai államtitkársággal kapcsolatban még azt is megemlíti, hogy a közép- és alsóbb fokú iskolákban politikamentes nevelést óhajt, politikával gyermekek nem foglalkozhatnak. Vásáry a kultuszminiszterrel egyetértésben szólalt fel, kifejtve, hogy a református egyházak meghallgatása nélkül ne döntsenek, mert bár nem kötelesek meghallgatni, mégsem kívánná, hogy éppen a demokratikus világban egy demokratikus kormány kerüljön az egyházzal összeütközésbe. 28 Már 1944 végén létrehozták a Debreceni Zsidó Szövetséget, s december 28-án a Kisgazdapárt debreceni szervezetének a helyiségében megalakították a Budapesti Zsidó Szövetséget is. Ezen az értekezleten merült fel az Országos Zsidó Szövetség létrehozásának a terve. E szövetségek célja a zsidóság érdekeinek politikamentes képviselete, segélyezésük előmozdítása volt. (MOL XXXIII-5-a 32. tétel.) Feltehetőleg a memorandum (5/e. sz. melléklet) 9. pontjában foglalt kéréssel kapcsolatban küldte Erdei, vagy Miklós a megfelelő kamarához az érintetteket, vagy képviselőjüket. 29 A kérdést érintő jogszabály csak jóval később jelent meg, az 5319/1945. BM sz. rendeletként, MK 1945. március 17. 36 Lásd a 21. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját. J1 Ravasz László (1882-1975) református püspök. S eredi Jusztinián (1884-1945) volt a hercegprímás március 29-én bekövetkezett haláláig. 129