Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 4. 1945. január 12 112
4. 1945. január 12. Géppel írt tisztázat, a miniszterek és a jegyzőkönyvvezető saját kezű aláírásával. A jegyzőkönyv mellett megtalálható az ülés előzetesen elkészített napirendi jegyzéke, az 1. és az 5. sz. napirendi pont előterjesztése, továbbá egy 50 nevet és lakcímet tartalmazó lista - feltehetően a debreceni - volksbundistákról. A napirendi jegyzéken Miklós Béla miniszterelnök nem érdemi, csak az ülés lefolyását követő ceruza jegyzetei olvashatók; a volksbundisták jegyzékét nem tárgyalták az ülésen; az 1. napirendi ponthoz tartozó előterjesztés nem tartalmaz érdemi adatot a jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest, ezért ezek közlését mellőzzük; az 5. napirendi pont előterjesztését 4/a. sz. mellékletként közöljük. 41a. sz. melléklet (a 4/5. napirendi ponthoz) Tervezet az államrendőrség újjászervezésére l.A rendőrség feladata kettős. Egyfelől a demokratikus államrend védelmét és megszilárdítását kell szolgálnia, másfelől pedig a rendet és közbiztonságot biztosítania a közönséges bűncselekményekkel szemben. Ennek a kettős feladatnak megfelelően végig az egész rendőrségi szervezeten érvényesülnie kell a kettős tagoltságnak: a politikai és bűnügyi osztályok egymás mellett való megszervezésének, kivéve a legalsó helyi szervezeteket. Hogy ezt a kettős feladatot jól elláthassa a rendőrség, egységes szervezeti és központi vezetés alatt álló államrendőrségnek kell lennie, azonban a demokratikus államrend védelmének a megszilárdítása megköveteli, hogy befolyást biztosítsunk az államrendőrség szervezetében az önkormányzatnak is. 2. Az egységes államrendőrség megszervezésének kiindulását [képezik] a meglevő polgárőrségek, 16 illetve önkormányzati rendőrségek. Ezek a karhatalmi szervezetek a körülményekhez képest beváltak, fegyvertelenül, vagy részleges felfegyverzéssel is nagy szolgálatot tettek és mindenesetre alkalmasak arra, hogy megfelelő átszervezéssel alapjai legyenek az államrendőrségnek. Nem lehet tehát más útja az államrendőrség újjászevezésének, mint az, hogy alapul vesszük a polgárőrségeket, megtisztítjuk a nem oda való elemektől és rájuk építjük a rendőrség országos szervezetét. 3. A rendőrség állománya. Hogy a rendőrség kielégítően elláthassa feladatát, a trianoni országterületre számítva 30 000 főnyi rendőrlegénység és 3000 főnyi rendőrtiszt, illetve fogalmazói gárda szükséges. Ennek az állománynak legnagyobb része a polgárőrségekben rendelkezésre áll, kiegészítésre van azonban szükség újonnan toborzandókból és megfelelő rostálással és felülbírálással a régi rendőrség tagjaiból. A rendőrlegénység tagjait egy évi próbaidőre lehet alkalmazni 18-35 éves, testileg alkalmas, politikailag megbízható és egy előírandó értelmiségi vizsgán megfelelt, lehetőleg 6 elemit végzett és katonaviselt egyénekből. Kiképzésükről egyelőre tanfolyamok rendezésével, később állandó rendőriskola megszervezésével kell gondoskodni. A rendőrtisztek jelentékeny része a polgárőrségek vezetőiből kerülne ki. Mivel azonban ezek nem rendelkeznek rendőrtiszti képesítéssel, szükséges megadni számukra azt a lehetőséget, hogy egy év múlva, a belügyminiszter által előírandó anyagból rendőrtiszti vizsgát tehessen[ek]. Szigorú felülvizsgálással a régi rendőrtisztek 16 A háborús viszonyok között az egyes városok, községek által 1944-1945 fordulóján létrehozott rendfenntartó szervezetek. 118
