Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

A mutató némi módosítással az előző kötetek gyakorlatát követi. Személynevek. Nem tartalmazza Zsigmond király nevét (az egész kötetben Zs.-vel rövidítve), a külföldi jobbágyok és városi polgárok, a pápai kancelláraiai jegyzetekben előfordulók (gyakran rövidített) nevét, valamint egyes nehezen meghatározható, a magyar kutatás számára érdektelen külföldi személyekét. Az előző kötetektől eltérően tartalmazza viszont a magyar korona uralma alá tartozó jobbágyok (populi, ignobiles) és városi polgárok (hospesek, lakosok) nevét. Ugyancsak tartalmazza az átírt oklevelekben szereplő személyneveket, zárójelben jelölve előfordulásuk évét. Hogy jobbágynevek mely oklevelekben találhatók, azt a birtoknál és a jobbágy, jobbágynévsor címszó alatt lehet megtalálni. A polgárnevek a városok neve alatt találhatók meg. a) Ha a személy neve egyedül áll, sem rangja, sem tisztsége nem ismert, akkor „családneve" cs. jelzéssel, a keresztnév elhagyásával szerepel. Ugyanez a helyzet azoknál a birtokpereknél és birtokosztályoknál, ahol egy család több tagja fordul elő. b) A „családneveket" az adott oklevélben előforduló alakjukban, mai helyesírással vagy fonetikusan írjuk. c) A ragadványnevekről utalás történik a birtoklást jelölő „előnév"-re. Ugyancsak utalás jelzi a mutatóban azt, ha a család több néven fordul elő. d) A később előnévként szereplő birtoknevek minden esetben nagybetűvel kezdődnek. e) A rangok és tisztségek is mutatózva vannak, ezeknél utalás történik viselőjük nevére. A királyi emberek, ügyvédek és más társadalmi funkciót betöltők neve mellett megbízatásuk szintén olvasható, de a funkciónál csak az érintett kivonatok/regeszták száma található. f) A méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok vagy tisztségek szerepelnek, melyeket az illető 1415 és 1416 között is viselt, vagy amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; az utóbbi esetben az évszám vagy évkor megjelölésével. (Ezek megállapításánál Engel Pál kéziratban rendelkezésünkre bocsátott archontológiája volt segítségünkre.) g) Az összetett birtoknevekből képzett családnevek előfordulási alakjukban szerepelnek. h) Azokban az esetekben, amikor a helynév és annak -i képzős családneve csak ugyanazokban a kivonatókban/regesztákban szerepel, a családnév önálló mutatózása elmarad. Helynevek. A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban. a) A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással/fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak eltér ettől, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye (a külföldieknél ország) szerepel, amelyben található volt. Ha megyehatárnál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy a helynév után csak h. vagy v. rövidítés található. b) Az összetett helynevek mindenkor előfordulási alakjukban szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára utalás történik.