Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

2197 Aug. 12. (Crisii, 3. die 8. diei f. II. p. oct. Iacobi) Zantho-i Lachk Dávid szlavón bán ítéletlevele. Amidőn a Keresztelő Szt. János születése nyolcadát követő hétfőn (júl. 6.) bírói székén Körös megye szolgabíráival és az ország nemeseivel ítélkezett, vicebánja és Körös megye ispánja: Fyzesd-i Péter panaszt tett Wyuduar-i Pál diák fia: Miklós ellen, hogy birtokán, ahol nincs felállítva akasztófa, elfogatván egy nőt, azt bilincsben kínoztatta, majd vízbe fojtatta, megsértve ezzel a körösi széket. Egyszersmind bejelentette, hogy mindezt Decche-i Roh fia: János vallomásával tudja igazolni. Wyuduar-it, aki tagadta a vádat, bírótársaival hozott ítéletével ekkor kötelezte, hogy Jakab-nap utáni hétfőn (júl. 27.) in possessione Zenthlilek filiorum Castallan az ottani parochialis egyházban a csázmai káptalan kiküldöttjének jelenlétében tegyen hatodmagával ártatlanságát bizonyító esküt. Miután Wyuduar-i a káptalan jelentésével igazolta, hogy az eskületétel szabályszerűen megtörtént, felmenteti őt a vicebán vádja alól. Papíron, hátlapján kerek pecsét nyomával. DL 43336. (Múz. törzsanyag, Véghely-gyűjt.) - (M.) 2198 Aug. 12. Vasvár. Pelsőci Bebek János királyi tárnokmester Egyed vasvári prépost és a káptalan, valamint a királyi város polgárai között folyó perben végül a felek által felkért bíróként a két város közti vitás földet felosztotta, s leírja az új határt. Egyúttal eltiltotta a feleket attól, hogy a másik félnek jutott részre menjenek, illetve azt használják. - Magyar-zsidó okit. X. 62. (Vasvár-szombathelyi kápt. mit. 4-22 DF 279152.) 2199 Aug. 12. (f. IV. p. Laurentii) (Pozsony város tanácsa előtt) Fridreich Habersdorffer (pozsonyi) polgár gwaldig gemacht vnnd ubergeben aller der geltschuld, die er gehabt hat auff des Jorig Chursner haws 75 aranyforintot dem Paumgartner von Regensburg, aki a házzal bármikor szabadon rendelkezhetik, ő viszont Habersdorffer-t quitt, ledig vnd los nyilvánítja. Pozsony város lt, Prot. act. (DF 286772) 120. 2200 Aug. 13. (Bude, f. V. a. assump.) Zs. Marcheli-i Dénes volt székely ispánhoz, most Somogy megye ispánjához vagy alispánjához és a szolgabírákhoz. Előtte és bárói előtt Bathyan-i György özvegye: Katalin, most Chaap-i András felesége panaszt tett, hogy előbbi férjétől született fiai: Albert és László őt atyjuk és következőleg saját összes Somogy megyei birtokaiból kivetették, kizárták, azokat elfoglalták és a jövedelmet beszedve a maguk hasznára fordítják, holott a birtokok hozzájuk hasonlóan őt is megilletik és így kénytelen magát idegen hajlékban meghúzni. A panaszost, mivel nem akarja, hogy igaz jogaitól megfosszák, haladéktalanul iktassák vissza a királyi kúriából kiküldött királyi ember, Leanfalua-i magnus István és a somogyi konvent kiküldöttének a jelenlétében a Somogy megyei birtokok harmadába, a másik kétharmad Albert és László kezében maradván és oltalmazzák meg mindaddig, mig a birtokok miatt a felek között folyó per a királyi kúriában be nem fejeződik. Minderről ők és a somogyi konvent tegyenek neki jelentést. Az oklevelet nagyobb pecsétjével erősíttette meg. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio Iohannis Bubek tauarnicorum regalium magistri ac Piponis de Ozora comitis Themesiensis. Hártyán, hátlapján a nagypecsét nyomával. DL 100405. (Batthyány lt., Acta antiqua, Atád 3-3-42.) - Azonos tartalmú parancs a szlavón bánhoz, valamint Körös megye ispánjához meg alispánjához és szolgabíróihoz. Erősen rongált, hiányos hártyán. DL 106787. (Batthyány cs. lt. Acta antiqua, Szentjakab 3-5-216.)-(M.)