Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

2103 Júl. 11. Mezősomlyó. Krassó megye vizsgálat után megállapítja, hogy Csobaji István nem akarta átvenni Remetei Istvántól atyja 55 új forintnyi homágiumát. - Pesty: Krassó III. 283, hibásan. (DL 53903 Kállay cs.) - (M.) 2104 Júl. 11. (Chasme, 7. die dom. p. Petri et Pauli) Eberhard zágrábi püspök, királyi főkancellár Lusaan/Lusan-i György fia: Loránd prediaüs provincie nostre de Dombro kérésére, amelyet püspöksége prediálisai számára Chasme tartott közgyűlésén adott elő, átírja és örök érvénnyel megerősíti saját, Csázmán 1405. márc. 25-én kelt oklevelét. Ebben familiárisai: Plumbergh Theotunicus és az említett Loránd szolgálataiért jóváhagyta, hogy Plumbergh 150 tiszta, törvényes súlyú aranyforintért örökbe és szabad rendelkezési joggal Lorándnak adjon quedam predia Glogoucha, Thochenyk prope et circa ecclesiam Beati Nicolai, Leustakoucz, Lwka et Jalez vocata in comitatu seu provincia nostra Dombrensi habita et existentia, amelyeket korábban - miután azokat hűtlensége miatt elvette Milethynch-i János fiától: Buga (dictus) Márton alias prediaüs noster Dombrensis-től - szolgálataiért nove nostre donationis titulo ő adományozott Plumbergh-nek. János zágrábi püspök 1423. máj. 6-i okl.-ből. Zágrábi érseki lt, Donationalia 51. (DF 252383.) Lukinovic 517. (Uo.) 2105 Júl. 12. Győr. Bán Pál elismeri, hogy Soprontól Zs. részére átvett 23 font 61 dénárt mint a Rákoson beszedett két hordó tizedbor ellenértékét. - Házi 1/2. 111. (Sopron város lt. D 471 - DF 202105.) (M.) 2106 Júl. 12. Konstanz. A német lovagrend procurator-a a nagymesterhez. Zs.-ról nincs megbízható híre. Azt mondják, hogy Párizsban van. - Koeppen 343, kiv. (Königsberg lt) - Joachim-Hubatsch 1/1. 2367, reg. (Uo.) A levélben az évszám nincs feltüntetve. - (M.) 2107 Júl. 13. (Bude, 30. die oct. penthec.) Garai Miklós nádor a kolozsmonostori konventhez. Amidőn pünkösd nyolcadán az ország nemeseivel bírói székén ítélkezett, Kechel-i Mihály fiai: János és Balázs, valamint Zele (dictus) László okleveleikkel igazolták a következőket: A konvent 1415. júl. 20-án az előbbiek Kraszna megyei Kechel Hungaricalis és Kechel Volahalis, valamint az utóbbi Zilva nevű birtokát a szomszédok jelenlétében a régi határ mentén, a jeleket megújítva, mások birtokjogaitól el akarta különíteni, Sereden-i Pethenye fiának: Lászlónak fia: László azonban ellentmondott. Mivel Sereden-i megidéztetve a nádor előtt Szt. Jakab nyolcadán nem jelent meg, a Kechel-iek okt. 18-án megismételtették a határjárást. Mindkét alkalommal a határjeleket a konvent azonosoknak találta, s leírásai is szórói-szóra azonosak. A határ dél felől in vertice montis Mezes vocati, qui esset inter fluvium Karykapathaka ab una, parte vero ab altéra inter viam Almasvtha vocatam, kezdődik, észak felé super unum berch Mezberch vocatum halad, egymás után 15 helyen érint régi földhányásokat, amelyek közül a második egy út mellett, a nyolcadik stagnum Ferthew vocatum mellett, a 11. in capite cuiusdam stagni, a következő in monte quodam Bogarfew vocato, a 14. inter duo ligna querci, az utolsó pedig super unum montem Mykloshege/Myklosheghe vocatum van, sub quo quidem monte quidam rivulus flueret. Sereden-i László ekkor is eüentmondott. Mindszentek nyolcadára megidéztetve, a felek perüket (1416) vízkereszt nyolcadára halasztották, Sereden-i azonban távolmaradt. A harmadszori határjáráskor, ápr. 5-én amidőn a három birtokot