Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

metam engere voluissent, tunc Iohannes dictus Ponya et Petrus páter ipsius, Paulus et Petrus filii Dominici, [...] filius Nicolai, Simon filius Andree, Demetrius filius Iohannis, Petrus filius Andree, Laurentius filius Nicolai et Petrus dictus Képes nobiles de dicta Nagbaar eisdem nobilibus de Bodobar contradixissent; post hec ultra ad lacum, qui dicitur Kenderathow processissent, penes quandam viam prefati nobiles de Bodobar duas metas fuisse, sed per

1 prefatos nobiles de Nagbaar abolitas fore asseruissent, ubi tarnen ipsis nulla meta apparuisset, ubi signum metale facere voluissent, tunc predicti nobiles de Nagbaar ipsis contradictionis velamine obviassent; deinde parvum ulterius per ipsam viam procedendo iidem nobiles de Bodowbar duas metas fuisse, sed per prefatos nobiles de Nagbar aboütas fore allegassent, ubi simiüter signum metale facere voluissent, ubi predicti nobiles de Nagbar eisdem contradixissent; inde ulterius ad sagnumf!) inter predictas villás Nagbar et Bodobar processissent, ubi duas metas reperissent, circa quas unam novam metam erexissent, et post hec inde per magnam viam de eadem Baar ad opidum Samaria ducentem ad fluvium Cheliz vocatum pervenissent, et ibi iuxta viam quatuor metas terreas reperissent, et ibi coniuguntur tene possessionis Zarwa, ubi unam novam metam erexissent, ubi dicti nobiles de Nagbar ipsis nobilibus de Bodobar in nullo contradixissent, ubi iidem nobiles iuxta continentiam litterarum privilegialium dicti domini Bele predictarum ipsorum finivissent et tenriinassent reambulationem. A Nagbaar-i nemeseket ellentmondásuk miatt Nagbar birtokon lévő részükön Szt. Mihály nyolcadára a Bodobar-i nemesek ellenében jelenléte elé idézték. Hiányos papíron, zárlatán pecsét nyomával. (A Nagybáriak részére kiállított példány.) Pozsonyi kápt. orsz. lt. 9b-2-9. (DF 273814.) A tollban maradt. Az eredetiben: sagni. 2009 Jún. 14. (Bude, 45. die oct. Georgii) Peren-i Péter országbíró ítéletlevele. Kanisa-i Miklós özvegye (nob.) vízkereszt nyolcadán Rozgon-i Simon volt országbírónak királyi meghagyásból Somogy megye nemessége részére 1409-ben szentháromság utáni hétfőn (jún. 3.) prope civitatem Somogwar tartott közgyűlésének 12. napján (1409. jún. 14.) kelt bizonyságlevelével igazolta, hogy Péter nevű, Bennek birtokon lakó jobbágyát Twl-i Bálint 1407-ben Szt. Egyed napján (szept. 1.) famiüárisaival és cinkosaival a nyílt úton hazafelé mentében megölte, tőle quinquaginta ílorenos novos ac triginta duos ílorenos puri auri és egyéb javakat rabló módjára elvett s ítéletet kért. Az alperes válaszában tagadta a vádat és ártatlanságát hangoztatta. Mivel regni consuetudine approbata requirente bizonyságlevél alapján a felperesnek az alperes fejére leteendő esküt kellett megítélnie, elrendelte, hogy Kanisa-i Miklós özvegye Szt. György 20. napján (máj. 13.) a zalai konvent előtt ötvenedmagával tegye le az esküt ana vonatkozólag, hogy Twl-i elkövette a gyilkosságot és rablást, az eskütételről szóló konventi oklevelet pedig mutassa be előtte Szt. György nyolcadán. A kijelölt napon Twl-i nem jelent meg. Kanisa-i özvegye ellenben a zalai konvent 1416. máj. 16-i oklevelével, amely az eskütársakat név szerint felsorolja, igazolta, hogy az utasításnak eleget tett. ítéletében a vele együtt ülő nemesekkel Twl-it in facto potentie exeoque in sententia capitali elmarasztalva összes birtokának és javainak kétharmad részben az ő, egyharmad részben a felperes javára történő elvesztésére ítéli. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. DL 10468. (NRA 48-28.) - (M.)