Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

Losonch-i László bán fia: Dénes mester familiárisának: magnus Istvánnak tartozik, pünkösdkor (jún. 7.) megadja, amit ha nem tenne meg, magnus István lefoglalhatja a Zemplén megyei Felsewraska birtokon lévő egész birtokrészét, és annak jövedelmét mindaddig húzhatja, amíg a pénzt vissza nem fizette. - Hátlapján alul: Solvit G (kézjegy) octo d. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt, Acta a. 1416-34. (DF 220890.) - (M.) 1842 Máj. 1. (in Philippi et Iacobi) A zalai konvent előtt [Pethke-i Péter fia: Mátyás] felesége: Orsolya és fia: Bertalan nevében is szavatossággal — a Somogy megyei Nemethy birtok részeihez való jogukat átruházza az in claustro ecclesie Sancti Petri de Ztregench lakó pálos szerzetesekre, akiknek a birtokot korábban Nemethy-i János diák fia: Tamás diák adományozta, egyszersmind érvényteleníti erre vonatkozó korábbi okleveleit. Rongált eredeti ép függőpecséttel. DL 10459. (Acta Paulinorum, Szentpéter 3-5.) - Átírta Zs. 1418. ápr. 20-i okl.-ben. DL 8832. (Uo. 3-10.) -(M.) 1843 Máj. 1. (in Philippi et Jacobi) A zalai konvent előtt Pethke-i Péter fiának: Mátyás mesternek felesége: Orsolya - fia: Bertalan nevében is szavatossággal - Somogy megyei Nempty/Nempthy nevű birtokát a Ztregench-i Szent Péter-egyház pálos kolostora remete szerzeteseinek adományozza, megerősítve férje adományát, s minden ottani jogát örökre átengedi nekik, korábbi okleveleit pedig érvényteleníti. Hártyán, függőpecsét kis darabja. DL 10460. (Acta Paulinorum, Szentpéter 3-7). - Átírta Zs. 1418. ápr. 20-i okl.-ben. DL 8832. (Uo. 3-10.) - Fejér X/5. 718 (számos hibával). - Doc. art. Paul. 2. 437, eml. (Inv. Paulinorum conv. - DF 286489 -p. 35-37.) - (M.) 1844 Máj. 1. Bernaldi Ferenc budai polgár elzálogosítja a pálosok Szt. Lőrinc-egyháza és a Nyék felé vezető utak között lévő jobbágyházát a hozzá tartozó rétekkel és szántóföldekkel, kivéve egy kőházat és kertjét Galgóci László és Imre macsói bánoknak. - BTOE III. 675. (Berzevici Péter tárnokmester 1424. júl. 16-i okl.-ből. Esztergomi székesfőkápt. mit, Acta radicalia 53-2-3 - DF 238054.) - Az eredetiben: de Vrsy. 1845 Máj. 2. (Bude, 32. die oct. med. quadr.) Garai Miklós nádor az esztergomi káptalanhoz. Miklós királyi kápolnaispán, gubernatorque cruciferorum [ecclesie Sancte Trinitatis] de Callidisaquis perbe hívatta Gyurud-i Pobor Jánosnak Imre, István és János nevű fiait, mivel ezek a keresztesek Chyfar nevű birtokához tartozó Pathy földet elfoglalták és oda jobbágyokat telepítettek, viszont Pobor István a kápolnaispánt idéztette meg azon a címen, hogy az ő Pathyuyfalu nevű birtokát elfoglalva Chyfar birtokhoz csatolta. Böjtközép (márc. 25.) nyolcadán a kápolnaispán kijelentette, hogy a másik fél keresetében ártatlan, és bemutatta Pál országbíró 1342. jún. 22-én Visegrádon kelt oklevelét, amely szerint az országbíró a 60 hold porhanyós földet, valamint 20 hold cserjést és bokrost magában foglaló Vyfalu más néven Pothy birtokot a Szt. István-egyház kereszteseinek ítélte, perbeli ellenfeleiknek, Pobornak és Jánosnak pedig örök hallgatást parancsolva, őket a birtok becsüjében is elmarasztalta. A kápolnaispánnal szemben János és István szintén kijelentve, hogy ellenfelük keresetében teljesen ártatlanok, igazolásukra pedig bemutattak három oklevelet: 1. 1358. okt. 14-én Bors város mellett. Miklós nádor előtt Bars megye nádori gyűlésén a megye szolgabírái és esküdtjei bizonyítják, hogy Pathy birtok Myke-t és Pobor-t szerzett