Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

falwa-iak is érvénytelenítik összes oklevelüket, kivéve amelyek Alsowfyld adományozását örökítik meg, majd ilyen örök érvényű birtokosztályt tesznek egymás között. Felsewfyld és Kezepfyld a régi határok mellett és összes tartozékukkal kivévén csupán az erdőket, a Thamasfalwa-iaknak jut, akik azokban omnem proprietatem seu domínium totale megkapnak, Alsofyld viszont szintén a régi határok mellett és összes tartozékával, kivévén itt is az erdőket, a Keres-ieknek jut. A három birtokban lévő erdők a két fél és jobbágyaik közös használatára maradnak oly módon, hogy azok minden jövedelmét, így a makkoltatást is két egyenlő részre osztják. A jövőben, ha akarják, új felosztást csinálhatnak. Bárki zavarná őket az így felosztott három birtokban, közösen fogják azokat jogi úton védeni, az adományozó oklevelek contra alios extráñeos érvényben tartása mellett. Szakadozott hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 29227. (GYKOL Cista comitatuum, Colos 1-4.) Másik példánya ugyancsak szakadozott hártyán; fúggőpecséttel. A. HAZU D-VIII-120. (DF 231022.) Átírta és megerősítette Zs. 1417. jan. 24-i privilégiumában. EM Törzsgyűjtemény (DF 253687). - Átírta a kolozsmonostori konvent is 1487. márc. 7-én: DL 27002. (KKOL Cista comitatuum, Kolozs 162.) Tört. Tár 1889. 741, reg. (DF 253687 alapján). - Isprave 1496, reg. (DF 231022 alapján). - (M.) 1058 Szept. 14. u. (Crisii, f. V: [ ]) [Borothua Miklós] és Matusel vicebánok és [körösi] ispánok bizonyítják, hogy a [ ,..] fia: Miklós kérésére kiküldött [ ] szolgabíró megállapítása szerint Deche-i Roh (dictus) István fia: János és [ ] officiálisa: [ ] és Lőrinc, továbbá Kothenya-i [jobbágyai]: Clemens sartor, Brictius [ ] dictus Mozlanech, Grexa filius Gyürke, [ ]lanech dictus, Stephanus Benathych, Petrus Z[ T]homas filius Gelob, Kas, Dominicus sartor, [ ] Curanich, Iohannes, Mysak filius Braysich, [ ], Nicolaus Horkthych, Georgius mercenarius [ ] a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén (szept. 14.) [ ] [ ]yan birtokra jőve, onnan [ ] erőszakkal elhurcoltak. Papíron, amelynek bal és jobb harmada hiányzik, hátlapján egy nagyobb és három kisebb gyűráspecsét nyomával, valamint egy negyedik töredékével. DL 103467. (Batthyány cs. lt., Jelzet nélküli oki.) - (M.) 1059 Szept. 15. (in Vysegrad, 46. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Reche-i Marchalph/Marcalph János panaszára - hogy ti. István nevű familiárisát, amidőn ZenthGyurgh-i ifjabb Templinus fiai: Márton és Eberhardus elleni pereinek vitelére elküldötte 1413-ban a böjtközép (márc. 29.) nyolcadi törvénykezésre, azok egyik familiárisa parancsukra a nyilt úton megtámadta és tőle hat oklevelet, úm. a nádori közgyűlésen kelt egyezséglevelet, két idézőlevelet, egy bírságlevelet, két vizsgálatról szóló oklevelet, továbbá a nála lévő összes javait elvette, ezzel neki 600 aranyforint kárt okozva - a király az alpereseket eléje idéztette meg. Az első idézés, amely 1414. gyertyaszentelő nyolcadára szólt, a ZenthGyurgh-iek Chokarpaka birtokon lévő részén, a következő Farkasfalva nevű birtokukon, a harmadik Iwan nevű birtokukon történt. Az .alperesek mindhárom esetben távol maradtak. Bírságaik ekkor már 30 márkára szaporodtak. Ugyancsak eredménytelen volt a három vásáron történt kikiáltással 1415-ben Judica vasárnap utáni pénteken (márc. 22.) in civitate Posoniensi, a következő szombaton (márc. 23.) in opido Samaría, majd hétfőn (márc. 25.) Gellye faluban történt idézés húsvét (márc. 31.) nyolcadára, ahonnan a pert általános királyi parancs a jelen Szt. Jakab nyolcadára halasztotta. Miután a felperes és Eberhardus közötti perben másik oklevelével ítéletet hozott, Templinus fia: Márton ellenében a