Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

few birtokban lévő jobbágytelkét, amelyen Marcus iobagio suus ad presens resideret, minden haszonvételével és tartozékával, kötelezve magát, hogy a visszaváltásig megvédi őt annak birtokában. (A zálogba vevő példánya.) - A hátlap alsó szélén: solvit X. Papíron, hátlapján három pecsét darabkájával, ill. nyomával. Kassa város titkos lt., Jura, Miscellanea 41. (DF 269982.) 544 Ápr. 23. (Bude, f. III. a. Georgii) Zs. a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Chaak-i Miklós erdélyi vajda, György volt székely ispán és testvérük: István panaszára, amely szerint Domanhyda-i Miklós fiai: László, György és István húshagyó kedd (febr. 12.) körül fegyveresen Kapolnazekeres birtokon lévő részükre rontva ottani népeiket és jobbágyaikat mindenükből kifosztották, többeket közülük megvertek és megsebesítettek. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus, Benedictus de Mykola, Laurentius de eadem, Paulus, Iohannes de Gench, Ladizlaus de Mendzenth, Iohannes de Genye, Demetrius de Dombo.

1 Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Acta a. 1415-53. (DF 220942.) Hátlapján konventi feljegyzés. - (M.) 1 Az utolsó név sor fölött beszúrva. 545 Ápr. 23. (10. die 15. diei passce) A váradi káptalan bizonyítja, hogy Garai Miklós nádornak Pethlend-i Barnabás fia: Miklós, János fia: Imre és Péter fia: István javára szóló és esküt is elrendelő ítéletlevele értelmében megbízottja és magnus Péter mester, a királyi kúriából kiküldött nádori ember húsvét 15. napján (ápr. 14.) Pethlend birtokon az ítéletlevélben meghatározott vitás területet az utolsó határjáráskor megállapított határjelek szerint Saas-i Beke fiának: Jánosnak Chewzthelek nevű birtoka felől újból meghatárolták. A határ a Kereszegh-ből Cholth-ba vezető útnál egy erdő mellett kezdődik, ahol a szántóföldek között két határjel látszik, érinti fluvium Zyler dictum, elhagyva az utat in cursu dicti fluvii Zyler inter silvas eljut egy másik folyónak a Zyleer folyóba ömléséig, ennek mentén kis erdők és cserjések közt ad quandam clausuram Gergergathya vocatam, a folyó mentén a Kereszegh-ből Komady-ba vezető útig, ezen átlépve pedig kődobásnyira áthalad egy sík területen. Itt Pethlend-i Miklós és társai az általuk kijelölt utolsó határjelnél tizenegyed magukkal: Gyakhaza-i Barnabás fia: Mátyás, Pethlend-i Péter fia: Mihály, Mehkerek-i Péter fiai: Demeter és Antal, Cholth-i András, Gyarak-i Antal, Panaz-i Ferenc fia: István, Panaz-i Imre és Fyzelew-i Gywla fia: István nemes eskütársakkal letették az ország szokása szerint a földesküt arra vonatkozólag, hogy az általuk megmutatott határjelek Pethlend birtoknak igazi, biztos, Beke fia: János Chewzthelek birtokától elválasztó, a váradhegyfoki konvent oklevelében megnevezett határjelei, a vitás földdarab, cserjés és sessio-k mindig, régtől fogva az ő birtokukhoz tartoznak, annak határain belül vannak és sohasem tartoztak Beke fia: János Chewzthelek nevű birtokához. Az eskü letétele és a határnak Miklós és társai által történt megjárása és újbóli kijelölése után Pethlend és Chewzthelek birtokok elválasztására a felek hozzájárulásával a jól feltűnő, kelet felől Pethlend, nyugat felől Chewzthelek birtokot elválasztó határjeleket mindenütt megkettőzték, a vitás területet Pethlend birtokhoz csatolták és abba Miklóst és társait beiktatták, a Beke fia János által kijelölt, az ítéletlevélben felsorolt határjeleket pedig lerontották és megsemmisítették. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 10337. (NRA 847-31.) - (M.)