Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

personas, decimas et bona hozott minden kiátkozás, felfüggesztés, interdictum és bármilyen büntetést kimondó peres eljárás. Itáliai hártyán, ólombullával. DL 10307. (NRA 1529-6.) - Másik példánya itáliai hártyán ólombullá­val. DL 37594. (Hunyadi lt.) A kancelláriai jegyzeteket lásd Érszegi 303. - Egykorú másolata ASV Reg. Lat. vol. 175. fol. 196a. (DF 288743.) A szöveg végén: Stephanus de mandato de Prato, a szöveg élén: A. de Reate. - Békésvárm. Évk. VII. 72, reg. (DL 37594 alapján.) - (M.) 188 Febr. 5. (Constantie, Non. Febr. anno V.) XXIII. János pápa Marot-i János volt bán pécsi egyházmegyei miles panaszára, amely szerint az in regno Vngarie et nonnullis aliis partibus lévő birtokai plébániaegyházainak rector-ait loci ordinarii és más egyhá­zi és világi személyek akadályozzák abban, hogy infra parochias earundem ecclesia­rum behajtsák a tizedet, amely megélhetésük egyetlen forrása, auctoritate apostolica elrendeli, hogy e rector-ok örök időkre behajthatják parókiájuk minden tizedének ne­gyedét. Stephanus de mandato de Prato. - A szöveg élén: A. de Reate. A. ASV Reg. Lat. vol. 175. fol. 196b. (DF 288743.) 189 Febr. 5. (Constantie, Non. Febr. anno V.) XXIII. János pápa guardiano et fratribus or­dinis minorum domus Sancti Spiritus de Athya Quinqueecclesiensis diocesis. A bosz­niai vicaria-hoz tartozó pécsi egyházmegyei Athya-i ferences Szentlélek-rendház alapí­tójának: Marot-i János volt bánnak, pécsi egyházmegyei miles-nek a kérésére engedélye­zi, hogy hétévenként, amikor kapuálló János ünnepe (máj. 6.) péntekre esik, a gvárdián által kijelölt egy, két vagy három pappá szentelt fráter auctoritate apostolica teljes fölol­dozást adjon azoknak, akik a rendházat az ünnep első vecsernyéjétől a másodikig fölke­resik, s ott bűneiket megvallják és megbánják. A feloldozást nyerők kötelesek teljesíteni azt, amit gyóntatójuk de hiis, de quibus fuerit alteri satisfactio impendendi, számukra előírt, de a bűnbocsánat nem terjedhet ki azokra, akik a föloldozásban bízva vétkeznek. Stephanus de mandato de Prato. - A szöveg élén: A. de Reate, alatta: F. ASV Reg. Lat. vol. 161. fol. 316a. (DF 288674.) 190 Febr. 6. (Strigonii, in Dorothee) Zs. előtt Péter esztergomi prépost és a káptalan a ke­zükön zálogban lévő Nyek birtok miatt folyó perben fogott bírák közbenjárására ki­egyeznek Berche-i Miklós fiával: Péterrel. Az utóbbi kötelezi magát, hogy a birtok és jövedelmei ügyében mindaddig, amíg az a prépost és a káptalan kezén lesz, nem ártja bele magát, ha pedig beleavatkoznék, vagy annak egy részét a maga részére megsze­rezné, hatalombajban pervesztessé válik; ha azonban a birtokot azon az összegen, amelyért az a káptalan kezén zálogban van, és ha az őt másnál jobban megilleti, visz­sza akarja váltani, a prépost és a káptalan kötelesek a zálogösszeget felvéve, kívánsá­gát teljesíteni. A prépost és a káptalan Nyek birtok ügyében kelt és Berche-i ellen szó­ló perbeli oklevelüket érvényteleneknek nyilvánítják, mindkét fél pedig kölcsönösen meg nem történteknek tekinti az egymás kárára elkövetett hatalmaskodást, jogtalansá­got és kártételt. Berche-i a káptalannak okozott jogtalanságok és károk fejében ad két jó hordó bort, amit officiolatus-a helyén, Ewrs birtokon a prépost embere négy hordó bor közül kiválaszt. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. Papíron, hátlapján nagypecsét nyomával. Esztergomi kápt. mit., Acta radicalia 17-1-4. (DF 236044.) ­(M.)

Next

/
Thumbnails
Contents