Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
Belefoglalva az erdélyi káptalan 1299. november 25-i jelentésébe (591. sz.), DL 28713. A XIV. század hatvanas-hetvenes éveiben készített hamisítvány. Kritikájára 1. Jakó: Kolozsmonostor 125—126. • Közlés: TFirnh 211—212. — ÁUO V. 217—218. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 470—471 (román fordításban). 587. 1299. szeptember 30. (f. IV. p. Mich.) A váradi káptalan bizonyítja, hogy Zovan (Karazna vm) lakói és birtokosai a Thasnad-i főesperes: D. útján panaszt emeltek előtte amiatt, hogy a falujukban néhai Kusal-i Jakab adományából jó száz évvel korábban emelt kolostor szerzetesei kitiltották templomukból Gergely fráter váradi papot arra hivatkozva, hogy pápai kiváltságlevelük van arról, miszerint a faluban ők püspöki joghatósággal rendelkeznek és rajtuk kívül ott más pap nem szolgálhat. Minthogy e kiváltságról sem a helyiek, sem pedig D. főesperes semmit sem tud, ellentmondtak a szerzeteseknek, amíg János kalocsai érsek, királyi kancellár más főpapokkal együtt nem dönt az ügyben. Jelen volt István fehérvári főesperes. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DipISuppl I. 141—142 (állítólag a Bánffy cs lt-ban található eredetiről Gyulafehérvári Dobó József gyűjteményében volt másolat nyomán). Képtelen tartalma, anakronisztikus fogalmazása alapján és mert az eredetinek az említett helyen nyoma sincsen, az oklevél Kemény József hamisítványának tekintendő. Kritikája: LtKözl 59/1988. 201 (Mályusz Elemér). • Közlés: CD VII/4. 255—256. — Kurz: Magazin 1/1844. 181—182 (1300-ra keltezve, a kéziratban látható utólagos javításnak megfelelően, Joseph Kemény). — TFirnh 212 (1300-ra keltezve). — ÁUO V. 257—258 (1300-ra keltezve). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 471—472 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 204. sz. (1300. október 5-re keltezve). 588. [1299. október 19. előtt] [III.] András király a Warad-i káptalannak. Minthogy az erdélyi káptalan birtokaira vonatkozó oklevelek Szt. Mihály [gyula]fehérvári (AlbTr) székesegyházának az erdélyi szászok általi felégetésekor elpusztultak, báróival és más tanácsosaival egyetértésben elrendelte a káptalan összes birtokának határjárását. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Gumbas/Gumbach-i Miklós és Forro-i Péter erdélyrészi nemesek állapítsák meg e birtokok határait. Tartalmilag belefoglalva, a váradi káptalan jelentésével együtt, III. András király 1299. október 19-i oklevelébe (589. sz.), DL 30662 és 31060. • Közlés: HOkm VIII. 401—402. — Ub I. 529—530. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 455—456 (román fordításban). • Regeszta: RegArp 4272. sz. 589. 1299. október 19. (XIV. Kai. Novembris) [III.] András király megállapítja a [gyulafehérvári (AlbTr) káptalan valamennyi birtokának határát a váradi káptalan ama jelentése alapján amelyet ez korábbi parancsára (588. sz.) tett a Gumbas/Gumbach Miklós és Forro-i Péter által végzett határjárásokról. E nagy terjedelmű oklevél csak tartalmi átírások kivonataiban és clausulákban töredékesen maradt fenn. Több töredék I. Lajos király 1369. szeptember 24-i átírására hivatkozik. Feltételezhető tehát, hogy III. András privilégiumát I. Lajos teljes terjedelmében átírta. Mindezekre 1. RegArp 4272. sz. A határjárások szövegét alább, az eredeti sorrend ismerete hiányában, birtokok szerint közöljük. Az alapul vett XV. századi másolat feltehetőleg a határjárások eredeti sorrendjét őrizte meg. A lényeges szövegváltozatokat dőlt vonallal (/) tüntetjük fel.
