Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
tájékozódás nélkül az erdélyi püspökség sérelmére hozott korábbi intézkedését, hogy a Maramorus-i népességet az egri püspök joghatósága alá rendelte. Erről az egri püspököt Lukács királyi káplán útján írásban értesítette és az ügyet az illetékes érsekség elé utalta. A következő országgyűlés alkalmával a főpapok és nemesek színe előtt tisztázzák a két egyházmegye közti határvonalat. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyomával, DL 26368. • Közlés: Katona VII. 1226—1227. — CD VI/2. 192—193. — TFirnh 207—208. — Hurmuzaki 1/1. 540—541. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 461 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 198. sz. — RegArp 4216. sz. 576. 1299. március 27. (f. VI. a. Letare) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana Dávid fia: János és Gudo fia: Mi[hály] kérésére privilégium alakjában átírja Mykud bán 1297-ben kelt oklevelét (564. sz.) — Méltóságsor. István prépost, Gergely éneklő-, Pál őr-, János dékánkanonok. Eredeti, hártyán, hiteleshelyi megőrzésre szánt, pecsételés nyoma nélküli másodlat, DL 29103. • Közlés: TFirnh 208. — ÁUO V. 215. — HOkm VIII. 389—390. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 462 (román fordításban). • Regeszta: CD VII/5. 549. — Tentamen 201. sz. 577. 1299. [július 5. előtt] [III.] András király Egyed fráternek, az Egrus-i Szűz Mária-kolostor apátjának kérésére megerősítve átírja [V.] István királynak az erdélyrészi Kerch-i monostor népei javára 1272. május 23-án kiadott kiváltságlevelét (316. sz.) — Az oklevél Antal minorita fráter, Chanad-i püspök, királyi alkancellár keze által kelt. Ái Ottó király 1306. április 10-i oklevelében, Szeben város lt, Urk. 1/2 és IV/522 (DF 244567 és 245892). • Közlés: CD VI/2. 187—188. — TFirnh 216—217. — Ub I. 212—213. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 454— 455 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 197. sz. — Fabritius 3. — RegArp 4248. sz. 578. [1299. július 19. előtt] Weynrich comes, Dala-i Péter comes és [Apoldia-i?] Nikolaus comes, Vince, Arnold és Lőrinc főesperes magistereknek, kanonokoknak, valamint az egész erdélyi káptalannak. A székelyek közössége beleegyezését adta a Fehéregyházi (de Alba ecclesia) Péter comes megölését és az elvitt holmik visszaszolgáltatását illetően Simon bán és Apoldia-i Nikolaus comes között létrehozott egyezséghez. Eszerint a test megöléséért Simon bánék fizessenek 25 márkát, tíz nemes vérdíjának felével számolva [?], továbbá adjanak egy 10 márkát érő paripát, pajzzsal és köpenyeggel együtt. Simon bán fia: János az ügybe bele nem keveredett 25 nemessel együtt tegyen kétszer esküt; először az öt falujukban elkövetett fosztogatások, másodszor pedig az ottani gyújtogatások felől, külön-külön 100 márka büntetés terhe alatt. Ha [az alperesek] a királyi had eloszlásáig nem tennének eleget fizetési kötelezettségeiknek, az összeg kétszeresét tartozzanak megfizetni, ők pedig a székelyek segítségével is behajthassák a megállapított összegeket. Mindezeknek írásukkal vagy más módon szerezzenek javukra érvényt. Eredeti, hártyán, pecsételés nyoma nélkül, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277308). A fenti keltezés a szóba jöhető legközelebbi királyi hadoszlás idejével indokolható. • Közlés: Ub I. 217—218 (1300 körűire keltezve). • Regeszta: ErdKLt 119. sz. (1345 körűire keltezve).